Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 2. Petőfi adomák (1908)

Adomák 16 Gyors megtorlás. lilénk véralkata s lobbanó természete mellett nem félt a legnagyobb tanulóktól sem. Midőn egy vaskos fiu egyszer földhöz vágta, fölpattanva a földről, ugy ütötte arczul, hogy orravére megeredt. A tehetős aszódi apa, bárha fiának már semmi baja sem volt, megjelent másnap Korennél és Sándor megbüntetését követelte. A vádló panaszára a vallatásnál Petőfi deklamálva igy védekezett: „Még a féreg is, kit lábbal taposnak, felgörnyed a védelemre." Becsületérzet. Már gyermekkorában megnyilvánult Petőfinek határozott természete. Korén István aszódi tanár, az akkori iskolai szokások szerint a rakonczátlan tanulókat testi fenyítékkel is meg szokta zabolázni. Benn marasztotta őket ebédre vagy kitérdepeltette Alig hogy Aszódra került Petőfi, valami iskolai mulasztás miatt neki is oda kellett térdepelnie a sarokba. Ez a büntetés igen sértette a becsületérzetét. Alig térdepelt ott néhány perczig, azzal lepte meg tanárát, hogy határozott, szinte daczos hangon kérte, engedjen meg neki és ereszsze helyére, soha sem követ el többé mulasztást. — Igazán nem ? — kérdé a tanár, szigorú tekintettel mérve végig a fiut. — Nem.