Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 2. Petőfi adomák (1908)
148 Petőfi-Könyvtár kínálta meg őket, magyar szokás szerint, miközben folyton áldotta a németet, de oly czifrán, hogy a fiuk a fuldoklásig nevettek. — Ugy, ugy, fiuk, — mondá, — csak magyar dalokat énekeljetek s nem idegent. A francziák szabadságdalát s azt a szép lengyel dalt énekelhetitek, de a német nótákkal kikergethetnétek a világból: Találkozás Bemmel. Petőfi Kolozsváron át Tordára érkezvén, nejét és gyermekét az ottani református papnak, Miklós Miklósnak vendégszeretetére bizta, maga pedig Egressy Gábor társaságában tovább haladt. Útközben értesültek róla, hogy Bem seregével együtt kivonult Moldvába. Petőfi julius 25-én Kővári Lászlóval, akit a magyar kormány a hadviselet történetének följegyzésére küldött ki, utána akart menni; de ezalatt hire jött, hogy már visszatérőben van. Kővári elmaradt, hanem Petőfi Egressyvel Bereczk nevű háromszéki városkáig mégis elébe ment az öregnek, akire ott rá is találtak. Bem hintaja a piaczon állott, midőn Petőfi Egressy társaságában oda lépett. Amint Bem Petőfit meglátta, felugrott, kihajolt a kocsiból, sirva borult Petőfi nyakába s felkiáltott francziául, mert rendszerint igy szoktak egymással beszélni:
