Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 2. Petőfi adomák (1908)

Adomák 115 mutatni, mire a szavalatot betiltotta. A költő keményen kikelt a czenzor ellen, indulatos szóváltásba keveredett vele, melynek végén Petőfi azzal vált el tőle, hogy mégis csak elszavalja versét. Feleki igyekezett őt lebeszélni róla s a költő látszólag bele is nyugodott; de midőn este az 1. felvonás végén a függöny lehullt, váratlanul kilépett az előfüggöny elé s nagy tapsvihar között bocsánatot kért a közönségtől, hogy nem szavalhat. — Mert, — mondá a jelenlevő czenzorra mutatva, — ez az úr nem engedi meg; de eljön még neki is a napja. A czenzor a közönség gúnykaczaja közt vonult ki a színházból. 6*