Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 2. Petőfi adomák (1908)

112 Petőfi-Könyvtár Teleki, hogy valami nyomja a szivét. Vacsora után félrehívja a házigazdát s azt mondja neki: — Beszédem van veled négyszemközt. Teleki bevezette a szomszédszobába. — Druszám, — kezdé Petőfi, — nagy kérésem van hozzád. — Ki vele, állunk elébe. — Szeretném a mézesheteket nálad, Koltón tölteni. — Hát ki mondja, hogy ne töltsd? — De ez nem elég. Eredj el te is hazulról. Egyedül akarok lenni: ne lássa senki boldogságomat. — Lehet; úgy is szüleimhez szándékozom menni, nagy örömet szerzesz nekik, hogy elküldesz. Mikor menjek? — Majd inegirom a napját; de hát még ez sem elég. Küldj el mindenkit a háztól! — Az istállókból is? — Nem, csak a háztól. — Szívesen ; a szakács marad a feleségével, mert asszony nélkül nem hagyom feleségedet s ennetek is csak kell, mert turbékolásból nem éltek meg. — Köszönöm! Pár nap alatt üres volt a koltói ház, csak a szakács és szakácsné várták a Petőfi-párt. Október 14-diki kelettel azt irja a költő Kerényi Frigyesnek: „— — néhány nap múlva indulunk Pest felé,