Kéry Gyula: Petőfi könyvtár 1. Friss nyomon (1908)

A Sass-család

A Sass-család 35 Zsinóros fekete magyar ruhát viselt, aranyrojtos nyakkendővel, mely egy kevéssé kilátszott. Sassné a nyakkendőre pillantva, meg is jegyezte: — Be' szép aranyrojtos nyakkendője van ! Petőfit zavarba hozta e megjegyzés és gyorsan a ruha alá csúsztatta a nyakkendő arany rojtját. Nem is tudtam, hogy kilátszik, — szólt Sassnéhoz, akit asszonynénémnek szólított. Ugyan hány éves? — kérdezte tőle Zsófi. Huszonkettő — felelte Petőfi. - Hát Zsófi, kegyed hányba született? És mikor Zsófi megmondta az évszámot, s Petőfi megtudta, hogy a még hajadon Sass-leányok között ő a legidősebb, mosolyogva szólt: — Akkor én mindnyájoknak Sándor bácsi-ja vagyok. És azóta úgy szólították őt a Sass-leányok. Sasséknál reggelire a sonka mellé bort szoktak tenni az asztalra. Sassné Petőfit is megkínálta : — Uramöcsém, egy kis bort! De a költő nem engedte, hogy poharába töltsenek. — Köszönöm — mondta Sassnénak — de mikor dolgozni akarok, nem iszom ! A nap bizonyos szakában rendesen visszavonult szobájába, ahol együtt lakolt Sass Istvánnal és Károlylyal. Ott dolgozott órákon át. Hát atett kézzel' járt fel-alá, majd leült az íróasztalhoz, s irta leveleit és költeményeit. Kedvelt tartózkodási helye 3*