Kéry Gyula: Petőfi könyvtár 1. Friss nyomon (1908)

Apróságok

162 Petőfi-Könyvtár a hiteles tudomás szerint Kővár vidékén az utazás bizonyos veszély minden kaputas magyar emberre nézve. Tizezer oláh van talpon, akik az ellenségeskedést azzal kezdték meg, hogy a kővárvidéki cassát, mintegy 18.900 pengőt, elrabolták. Tegnap egy helyen már gyújtani is kezdtek. Teleki Sándort, a kővárvidéki főispánt s Mihali kormánybiztost elfogták s csak csel által sikerült elillanniok. Midőn kocsira ugrottak és vágtatni kezdettek, egy vasvillát hajtottak utánuk és puskát sütöttek el rájuk. Szerencsére egyik sem talált. Mindezt magától Telekitől és a kormánybiztostól tudom, kik Nagy-Bányán vannak több kővárvidéki urakkal, kik szintén megszöktek hazulról, mert életük nem biztos többé. Tisztelt alispán úr! A veszély nagy, néhány nap alatt roppant lehet: nem én kérem önt, hanem a haza követeli, hogy minden kitelhető lépést megtegyen ön, mi a veszély megszüntetésére szolgál. Véleményem szerint nem lesz elég az a néhány száz nemzetőr, kik már útban vannak; hirdessen ön általános népfölkelést e megyében s különösen rendeljen minden meglevő ágyút a hely szinére. Ismerve önnek erélyes jellemét, nem is kételkedem, hogy mindez a legrövidebb idő alatt tneg fog történni s önt a haza köszönete s a fenyegetett vidékek hálája követendi. Én legszentebb hazafiúi kötelességemnek tartom itt maradni s az önök zászlaja alatt hárczolni. A sereggel együtt NagyBányán termek. Addig is Isten önnel! Tisztelő polgártársa Petőfi Sándor s. k."