Kéry Gyula: Petőfi könyvtár 1. Friss nyomon (1908)

Apróságok

158 Petőfi-Könyvtár vigasztal, hogy a mostani gazdám is olyan jeles irnok, mint az előbbi gazdám, a Petőfi úr volt! * Petőfi 1848 október közepén vonult be Debreczenbe zászlóaljához. A zászlóalj parancsnoka e szavakkal fogadta a költőt: — Kapitány úr! Már tegnapra vártam, mert nagy szükségünk van önre. Önt szemeltem ki a legénység oktatására. Lobogtassa előttük hazaszeretetének lángját és tanitsa őket: mint kell a hazát szivvel és karddal védeni. Íme, átadok önnek egy könyvet, melyben utmutatást talál a külömböző vezényszavakra s ha bármiben felvilágosításra volna szüksége, forduljon hozzám teljes bizodalommal. Ismerve azonban a költői lelkek csapongó hajlamát, bajtársi szeretettel kérem, hogy a közfegyelem érdekében a parancsnokság tudta és beleegyezése nélkül kapitányi jogkörén kivül a legénység fölött ne rendelkezzék. Isten hozta önt körünkben! A parancsnok azért tette az utóbbi megjegyzést, mert Petőfi a parndorfi táborban radikális irányú ujságczikkeket is olvasott föl a legényeknek. * Petőfi Sándor századost a forradalom alatt Biró Vincze nevű tiszttársával Dálnoki Nagy Dániel házához szállásolták el Miskolczon. Egy napon riadót fújtak, rnintha ellenség közelednék a városhoz, hogy megkíséreljék a hadfiak gyors előállását. Ekkor történt, hogy Petőfi tiszti szolgája, félve az