Kéry Gyula: Petőfi könyvtár 1. Friss nyomon (1908)

A költő öcscse

108 Petőfi-Könyvtár tem, bűnt követnék el lelkiismeretem ellen; nem biz én, nem bántam meg, s úgy hiszem, nem is fogom megbánni, ha közlegény maradok is. Kijelölve altisztnek ugyan már vagyok, de kijelentve még nem. Egy kissé furcsán tetszik, hogy idejöttünkkor már az itt levők között az altisztek ki voltak nevezve, s minket azok alá adtak, holmi 15—16 esztendős mesterlegények kormányzata alá, kikben kevés az értelein ; ez bizony sokunknak, akik jobban megérdemelnénk, visszatetszik . . . de az idő s a tettek majd megváltoztatnak mindent. Hát urammal mire mentél ? Mi az újságokat bizony nem igen szemlélhetjük, mert ide nem jár, csak a kaszinóba, ott meg az urak, vagyis az úrformák lenézik az önkéntes katonát . . . sokan azt hiszik, hogy ezek az önkéntesek aféle ügyefogyott emberek, kiknek nem volt életmódjuk, holmi csavargó mi egymás, pedig igen csalatkoznak uraimék, ha azt hiszik. A hazaszeretet vezérelt minket, tiszta érzésüeket e pályára, sokan közülünk szerencséjüket, boldogságukat hagyták el a haza szent ügyéért, azért megkivánnók, hogy egy kissé udvariasabban bánjanak velünk, s ne tekintsék sok becsületes fiúnak foltozott ruháját, csizmáját, mert azt már öt hét óta jól megviselgettük, s az országtól még nem kaptunk prófont és husz krajczárnál egyebet. Szállásaink is igen rosszak, holott Veszprémben jobb helyekre is szállásolhatnának bennünket, nemcsak oly helyekre, hol a katonától sóra és lisztre valót kérnek ... én ugy hiszem, rövid itt-