Nagy Csaba szerk.: Szerb Antal válogatott levelei (Budapest, 2001)

őket. De figyelmedbe ajánlok egy jó angol vagy amerikai könyvet: Pearl S. Buck The Good Earth-jét. Kedves Barátom, még mindig reménykedem benne, hogy alkalom kínálko­zik találkozásunkra. Talán tavasszal, amikor ismét a szép Erdélybe utazom, találkozhatnánk Brassóban vagy egy másik ardeali városban. írd meg, mennyire akklimatizálódtál a iasi egyetemhez, írj mindenről, ami veled kapcsolatos. Barátsággal ölellek Toni II., Torockó u. 6/b 69. DlONIS PlPPIDINEK Bp., 1934. jan. 4. Kedves Barátom, ne haragudj, hogy nem írtam előbb, de igen sok dolgom volt mostanában. Azt terveztem, hogy a szünidőben írok neked, végül azonban a vakációt kis utazá­sokkal töltöttem a mátrai hegyekben és Szegeden, egy egyetemi városban. Csak most írok tehát, éppen hazaérkezve az iskolából. Nem tudom, megírtam-e már, hogy végre sikerült elhelyeznem halhatatlan regényemet, amelyet legutóbbi párizsi tartózkodásomkor, 1932 nyarán fejez­tem be. Februárban vagy márciusban jelenik meg. Ezúttal csak magyarul, de remélem, hamarosan elküldhetem neked az angol, francia, sőt a román fordí­tást is. így hát inkább regényíró leszek, mint irodalomtörténész, mert másik nagy müvem csak júniusban jelenik meg. A magyar irodalom történetét így fogják hirdetni: „Éppolyan szórakoztató, mint a kiváló író regénye." Ami irodalmi terveimet illeti, valószínűleg meg fognak bízni szeretett Huxleynk néhány szövegének fordításával: 163 ennek nagyon örülök. Aztán tíz előadást tartok a modern regényről a „szabadegyetem"-en, ami nálunk elég komoly intézmény, az egyetem keretei közt működik. És aztán egy új regényt próbálok írni. Tudományos becsvágyamnak búcsút mondtam, visszatérek régi szerelmemhez, a szépirodalomhoz. Ami a legfontosabb: hallgattam tanácsodra, nem házasodom meg. Teljesen igazad van, Barátom, a házasság nem nekünk való. Elbúcsúztam a kitűnő popolanától, mégpedig az utolsó pillanatban, amikor még lehetett; azóta egy másik úr törvényes hitvese. Szomorú dolog, de praktikus. Az ügy, azt hiszem, nem volt a legalkalmasabb arra, hogy öregbítse erkölcseim és jellemem hírét, de hát végül is... gondoljunk csak a nagy irodalomtörténeti példákra, vegyük például Goethét; őseim is egész jól megvoltak erkölcs és jellem nélkül. Re-

Next

/
Oldalképek
Tartalom