Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

Szentimrei Jmő (1891-1959): romániai magyar költő, író, publicista. A marosvécsi Helikon íróközösség alapító tagja volt. Szigethy Vilmos. Sz. (1877-1956): író, költő, újságíró. 1900-tól a Szegedi Napló munkatársa, 1903-1950 között szegedi főlevéltáros volt. Szilágyi Ferme: tiszaládányi fölműves. Szilágyi Mihály: kocsordi népfőiskolás. Szó Gyula: író, a Munka és a Kelet Népe munkatársa. Szombathy Viktor (1902-1987): író. 1930-tól a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület titkára, majd főtitkára és a komáromi Jókai Egyesület főtitkára. 1940-től Budapesten élt. Szőke Péter (1910): zenetudós. 1936-1941 között a galántai Hanza Szövetkezeti Újság szerkesztője volt. Szúdy Géza: költő. Verseskötete Ad astra címmel jelent meg Békéscsabán 1932-ben az Új Aurora füzetek sorozatban. Szvatkó Pál (1901-1959): újságíró, publicista. 1924-38 között a Prágai Magyar Hírlap munkatársa, az Új Szellem és az Új munka című folyóiratok szerkesztője, 1939-től a Magyarország című lap szerkesztője volt. Tabéry Géza (1890-1958): romániai magyar író, újságíró. A két világháború közt nagy szerepet játszott a romániai magyar irodalmi élet kialakításában, egyik alapítója volt az Erdélyi Helikon írói társaságának, a Magyar Szó és a Tavasz című folyóiratokat szerkesztette. Tamás Gáspár (1914-1978): romániai magyar író. A felszabadulás előtt a Brassói Lapok belső munkatársa volt. Tauszig Mária (1896): tanár, író és műfordító. Teleki Pál (1879-1941): gróf, erdélyi nagybirtokos, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja. 193941-ben miniszterelnök volt. Tompa László (1883-1964): romániai magyar költő, műfordító, szerkesztő. Az Erdélyi Szemle, az Ellenzék, a Pásztortűz és az Erdélyi Helikon munkatársa, 1920-tól a Székely Közélet szerkesztője. Tagja volt az Erdélyi Helikonnak és az Erdélyi Irodalmi Társaságnak. Tóth Béla (1908): kritikus, irodalomtörténész, műfordító. Debrecenben volt gimnáziumi tanár, számos tanulmányt, cikket publikált a Nyugat, a Kelet Népe, a Protestáns Szemle, a Tiszántúli Figyelő, az Építünk, az Alföld, a Kortárs című lapokban. Tóth Endre (1914): költő, kritikus. Debreceni levéltári tisztviselő. Tóth Gusztáv (1914): református lelkész volt Sajókesziben. Tóth János: könyvkereskedő volt Győrben. Tóth László (1895-1964): újságíró, könyvkiadó, sakkszakírő. 1922-től az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt. tisztviselője, majd igazgatója volt. Török Balázs: személyéről közelebbit nem tudunk, névjelzéses levélpapírján ez áll: méhész, dilettáns filozófus. Szentendrén élt. Tüske Béla: a gyönki gimnázium igazgatója volt. Vámbéri Gusztáv (1916): költő, középiskolai tanár. Varga József (1891-1956): vegyészmérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja. 1939-43 között iparügyi, kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter. Varga Sándor: tizedes. Varga Sándor: csak a nevét ismerjük. Varga-Weiss Angéla (1925): Móricz Ida leánya. Festőművész, ötvös. Bécsben él. Várkonyi Nándor (1896-1975): művelődés- és irodalomtörténész, írő. 1941-48 között a pécsi Sorsunk című lap szerkesztője. Vér György (1904-1943): szegedi újságíró. Munkaszolgálatos volt. Veres Péter (1897-1970): író. Veress Gábor: az IBUSZ alelnöke volt, személyéről közelebbit nem tudunk. Vida Ferenc: személyéről közelebbit nem tudunk. Vincze László: személyéről közelebbit nem tudunk.