Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

Bp., 1983. Gondolat K. 319. 1. — a kis unokámmal: Hegedűs Lóránt unokája, Zsindely Sándor Lóránt 1932. aug. 17-én született Budapesten. Vegyész, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főmun­katársa. 120. K: PIM M. 100/268. — 1 f. Gépirat autográf tintaírású aláírással, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége ügyvezető igazgatójának cégjelzéses levélpapírján. TÉBE: Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete. Vö. a 62. sz. levéllel. 121. M: Móricz Virág: Móricz Zsigmond és Veres Péter barátsága. L. Veres Péter koszorúja. Kortársak írásai, emlékezései. Szerk.: Radies József. Bp., 1973. Táncsics Kk. 240-241. ,1. Én is ágyból válaszolok: Utalás Móricz meghűlésére. L. erre a 102. sz. levelet és jegyzetét. — Gyalázat, amit a piszkos magyar sajtó még veled is csinál: Célzás a Kelet Népe gyér sajtóvisszhangjára. — Kis Újság, látom, írt pár sort a népfőiskoláról: A napilap 1940. márc. 4-i számában a 7. lapon az alábbi hír jelent meg: „Németh László gavallér gesztusa. Csak szegény ember lehet olyan gavallér, mint amilyen Németh László író... A Kelet Népe című folyóirat köré csoportosuló írók elhatározták egy népfőiskola megszervezését. Az érdekes és nagyjelentőségű mozgalom céljaira Németh László átadja Törökvész úti házát használatra: maga családjával kivonul belőle, és szerényebb keretek között fog lakni. Ezenkívül felajánlotta a Nemzeti Színházban legközelebb színrekerülő darabjának egész jövedelmét. Az író gazdag ajándéka bizonyára megindítja a további adományok sorozatát is a nemes cél érdekében olyanok részéről, akik sokkal többet tudnak adni, mint egy fiatalember, aki írásaiból és orvosi díjazásától él." 122. K: PIM M. 100/2366/3. — 1 f. Gépirat autográf tintaírású aláírással, Zilahy Lajos név- és címjelzé­ses levélpapírján. csatlakozom hozzátok: Móricz felszólítását 1. a 116. sz. levélben. Vö. az 55. sz. jegyzettel. —csütörtöki elutazásod: Móricz Zsigmond veszprémi útjáról I. a 106. sz. levelet és jegyzetet. Vö. a 116. sz. jegyzettel. 123. K: PIM M. 100/1926/14. — 3 f. Gépirat autográf tintaírású aláírással, valamint Móricz Zsigmond ceruzaírású nyomdai utasításaival és rájegyzéseivel. M: KN 19840. ápr. 15. 18-19. I. Egy ny. esperes levele. Elolvasván az ahhoz mellékelt baráti leveledet: Minden bizonnyal a 105. sz. levélről van szó, amelyre Si­pos Józsefen kívül Gáborjáni Szabó Szabolcs is válaszolt. Vö. a 118. sz. levéllel. — Gazdag szegényeknél című cikked: Móricz Zsigmond Gazdag szegényeknél (Látogatás a szatmári népjóléti fedezékekben) cí­mű cikkéről I. a 78. sz. jegyzetet. — hála Klebelsbcrg iskolapolitikájának: KJebelsberg Kunó (1875-1932). Belügyminiszter, 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. Közoktatási politikájában a közé­posz-tály gyermekeinek támogatását tartotta fő feladatának. Jelentős változásokat hozott létre a középisko­lákszervezetét illetően. 1926-ban megkezdődött a népiskola-építési program végrehajtása. 1930-ig 3500 tan­terem és 1500 tanítói lakás épült. KJebelsberg 1928-ban kidolgoztatott egy tervezetet, mely szerint a hatosz­tályos iskolákat fokozatosan nyolcosztályossá fejlesztik, s kötelezővé teszik. A klebelsbergi kultúrpolitika fő elvei: kultúrfölény és neonacionalizm us, területi revízió és a középosztály megerősítése, ezeket azonban a kor követelményei messze meghaladták. — ezt Bethlen Istvánnak köszönhetjük: Gróf Bethlen István (1874­1947). A Horthy-rendszer egyik vezető politikusa, 1921-1931 között miniszterelnök. Bethlen kormányzati

Next

/
Oldalképek
Tartalom