Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

megbízásából indult a Keleten maradt magyarok felkutatására. — De én most beteg vagyok: L. a 436. sz. jegyzetet. — Nan hiszem, hogy keddcfn] a rádióban magam tudjam felolvasni a kis mesét: Móricz Külön kenyéren című rádióelőadásáról 1. a 619. sz. jegyzetet. — mi laine, ha még elsejéig sem kapok lábrfaj. Gáborról mindenesetre megírom, amit akarok: Móricz debreceni útjáról, Oláh Gábor köszöntéséről 1. a 619. sz.jegyzetet. 634. K; PIM M. 100/1231/73. — 1 f. Gépirat autográf ceruzaírású aláírással és kiegészítéssel. Náneth László azt kérdezi, hogy leheme-c négyoldalas az ő regénye és sűrűbb: Németh László Iszony című regényét 1942. jan. 15-én kezdte közölni a Kelet Népe, a lap megszűnéséig, 1942. szept. l-ig 11 részletejelent meg. Az író 1947-ben fejezi be a regényt, az újraindított Válasz közöl belőle néhány részletet, és ugyanebben az évben könyv alakban is megjelenik. Németh László kérését méltányolták, 1942. márc. l-jétől nagyobb terjedelműek és sűrűbb szedésűek lettek az Iszony-részletek a Kelet Népében. Vö. a 649., 689., 773. sz. levéllel. — hacsak nem nagyon jól érzi magát, akkor ne tessék bejönni: Móricz Zsigmond betegségéről 1. a 436. sz. jegyzetet. —A Bábszínházban holnap lesz a bemutató: 1942. febr. 20-án a Móricz Zsigmond Magvetőjéből „faragott" Omnia vincit amorcímü kis komédiát mutatták be a Bábszínházban. Ez valójában a Kotsonya Mihály házassága címen ismert iskoladráma, melyet Alszeghy Zsolt Magyar drámai emlékek című könyvéből Amor omnia vincit 1965. címmel közöl a Magvető (1940. 86—96. L.; 1942. 147-156.1.). A bábszínházi bemutatóról 1. „Kacagó-est" a Bábszínházban. Film Színház Irodalom, 1942. febr. 27-től márc. 5-ig. V. évf. 9. sz. [18.] 1. Vö. a 639. sz. levéllel. — Kárpát-film adott egy negyedoldalas hirdetést; A Kárpát filmvállalatot dr. Erdélyi István alapította 1935-ben és 1945-ig működött, Zilahy Lajos Pegazusa mellett a leghaladóbb filmvállalkozás volt a két világháború között. A „Nagy sikerrel mutatták be az első, részben színes magyar világfilmet: Beszélő köntös című reprezentáns Kárpát-újdonságot. Játssza a Royal Apollo" szövegű filmhirdetés a Kelet Népe 1942. márc. l-jei száma címlapjának hátoldalán jelent meg. A hirdetésért 50 pengőt fizetett a Kárpát filmvállalat a Kelet Népének. Vö. a 642., 646. sz. levéllel. 635. K: PIM M. 100/2470/4. — 1 f. Gépiratmásolat. Veres Péta arról értesít nagy kedélyesen, hogy a neked írott levelemet ő kapta /neg kb. egy hónappal ezelőtt: L. a 612. sz. levelet és jegyzetet. — vétettem én neked valamit, hogy egy egész éven át teljesen elhanyagoltál: Vö. a 700., 773. sz. levéllel. —Márkus ísn-án, akit te jobban ismersz, mint éti: Márkus István 1939 nyarán a kiskunhalasi táj- és népkutató táborozáson ismerkedett meg személyesen Erdei Ferenccel, akinek tanítványává vált. Erdei Budapestre kerülése után egy háromtagú munkaközösség alakult ki, melyben Erdei Ferenc volt a közlemúltat és a jelent vizsgáló szociográfus, szociológus, Majlát Jolán, Erdei későbbi, második felesége a történész, Márkus István pedig a néprajzos-szociográfus. A munkaközösség kutatómunkájából két doktori értekezés született: Majlát Jolán: Egy alföldi civis-város kialakulása. Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete a megtelepedéstől a XVIII. század elejéig. Bp., 1943. Budapesti Tudományegyetem Magyar Művészettörténeti Intézete kiadása és Márkus István; Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII-XVIII. században. L. erről Márkus István emlékezését Mórisz Zsigmondra és a Kelet Népére. Kérdez: Tasi József. 1986. jan. 17. PIM Hangtár 434-es szalag. —cikke a márc. l[-jeij számban megjelenik: L. a 614. sz. jegyzetet. —- ana aztán igazán kérlek benneteket, hogy reflektáljatok: Sem Erdei Ferenc, sem Veres Péter nem reflektált Márkus István cikkére. Vö. a 773. sz. levéllel. — tűrhetetlen, hogy országos gúnykacajba fojtsák a gogolákok neveteket és munkátokat: Utalás Gogolák Lajos cikkére. L. az 554. sz. jegyzetet. — a kolozsvári ifjak nyugodtan írják le, hogy a falukutatók elgennycsítctték a sebet: Nem tudjuk, milyen írásra gondolt Móricz. — nenckan, a vén és betegnek: L. a 436. sz. jegyzetet. — Úgy állok a KN-vcl, hogyha körülnézek, kihullottatok mellőlem: Vö. a 618. sz. levéllel és jegyzettel. — Most megint egyszerre írok kutettőtöknek, Péterrel: L. a 636. sz. Veres Péternek szóló levelet. — Igaz, szereméin, ha most elővaméd az új