Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

Máj. 15-én, csütörtök este 8 órakor előadást tartott a Mátyás király Diákház vagy más nevén Egyetemi Ház nagytermében. A rendező szerv, a Méhkas Diákszövetkezet nevében Lőrinczi László mondott bevezetőt. Móricz a Magyar sorskérdések címet adta előadásának, mely nem egy előre megírt beszéd volt, hanem rögtönzés. A parasztság helyzetéről beszélt, a falusi építészet kérdéseiről, a házilag gyártott tégláról, egyszóval a Kelet Népe aktuális témáiról anekdotákkal tarkítva. Előadása a kolozsvári Keleti Újság tudósításában maradt fenn a legrészletesebben. „ — Véreim, magyarok! Magyar ifjúság! Amióta átjöttem a Királyhágón ebbe a fájdalmasan drága Erdélybe, fejem és szívem úgy zakatol, mint egy bomlott cimbalom... Jól tudom, valamit kéne mondanom, ha már itt vagyok. Valamit a magyar sorsról, amely ma kiterebélyesedett európai sorssá. »Odaatrol« jövök. Odaátról, ahonnan mi mindig úgy tekintettünk és tekintünk Erdélyre, mint kisebbik fiútestvér a nagyobbikra!... A mai Erdély új számomra s talán sokunk számára odaát, de a régi. a történelmi Erdélyt ismerem. A mait pedig meg kell tanulnom! Belső parancs ez, s azért vettem el 62 éves életemből egy egész hónapot, hogy megtanuljam az új Erdélyt és hogy megtanítsak rá másokat is. Majd így folytatta: — Es a tanulás előtt most mesélni szeretnék. Mesélni arról, hogy mi történt a magyar földön 50 év alatt? Az alatt a félszázad alatt, melynek tanúja és megírója voltam. Egyetlen problémája van ennek a földnek számomra, és ez kultúrájának problémája! Ezután a magyar falu és a magyar nép életéről, sorsáról, múltjáról, jelenéről s jövendőjéről beszélt lebilincselően, kedvesen, megnyerőén és— komor őszinteséggel. — Az apám barkácsoló ács volt Csecsén — mondotta előadása befejezésében —, de később 4 emeletes palotát épített Budapesten! Ez mutatja leginkább a magyar paraszt fejlődését. Fejlődése 1914 óta hatalmas lendületet vett s különösen az utóbbi 20 évben. A fejlődésnek nem is szabad megállania, mert a magyar paraszt sorsa európaivá fejlődött. A nívót el kell érnie mindenben amazokéval, mert csak így veheti fel a versenyt velük, s én az én népem ettől nem féltem, csak egyengetni kell az útját, melyet maga talált meg, mert a magyar paraszt a magyarság örök letéteményese és megtartója!" Magyar sors — európai sors. Móricz Zsigmond előadása a Mátyás király Diákházban. Keleti Újság (Kolozsvár), 1941. máj. 16. 8.1. Móricz előadása után Török Erzsébet verseket mondott, Benedek Kálmán pedig paraszti dalokat éneklő fiatalok kórusát vezényelte. A Film Színház Irodalom 1941. máj. 23-tól 29-ig, IV évf. 21. száma a [11,] lapon „Móricz Zsigmond előadást tartott Kolozsvárott a magyar sorskérdésekről" aláírással egy képet közölt, amelyen Móricz a Méhkas könyvesboltja előtt áll. Máj. 16-án, pénteken erdélyi szocialista és kommunista írókkal találkozott Jordáky Lajos lakásán. A találkozón jelen volt: Gaál Gábor, Nagy István, Kovács Katona Jenő, Demeter János, Balogh Edgár, Bözödi György és Jancsó Elemér. A Kelet Népében indítandó népnevelési ankét tervével próbálta megnyerni Móricz az erdélyi írókat a lap számára. Öt napot töltött ekkor Kolozsvárott. Felkereste Sándor Józsefet, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) egyik alapítóját és főtitkárát, akit Tolnai Lajosról faggatott. Kolozsvári munkásokkal a munkásproblémáknak az irodalomba való bevonásáról beszélgetett. Útjának következő nagy állomása Marosvásárhely volt. Ezzel kapcsolatban Marosi Péter végezte a „titkári" teendőket. Ismét Sényi Lászlónak írt: [Kolozsvár, 1941. máj. 15.] Kvár, 941. május 15. Drága László bátyám! Közlöm a következőket: 1. Móricz Zsigmond tnájus 25-én délután vagy este lépne fel Vásárhelyen. Anyagi feltételei a következőek: II. osztályú vasúti jegy Kolozsvár-Vásárhely-Kolozsvár viszonylatban és 50 P fellépti díj. (Ezt azért kellett így egészében javasolnom, mert itten is annyit kap, sőt panaszkodott gyenge anyagi helyzetéről.) Úgy a vasúti jegy ára, mint a fellépti díj csak Vásárhelyen fizetendő. Tehát előlegesen nem kell semmit sem küldeni. 2. (Kéran ezt a szakaszt apámnak is megmutatni!) Móricz Zsigmond pihenni jött Erdélybe. Ezt a pihenést azonban arra használja fel, hogy Tolnai Lajosról adatokat gyűjtsön. Emellett néhány cikket is szeretne még itt, Erdélyben megírni. Ezért egy hetet Vásárhelyen tölt. Azonban kérem László bácsit, hogy ne helyezzék el valahol vidéken. (Móricz Zsiga bácsi ugyanis szeretne benn lenni a városban, olyan helyen, ahonnan könnyen végiglátogatja a vásárhelyi historikumot őrző helyeket.) Ezért kéri Zsiga bácsi apámat (Molter Károlyra gondolok), hogy szerezzen neki valahol egy hétre nyugodalmas szállást. (Itt azután min-