Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
367. K: PIM M. 100/1535/8. — 2 f. Autográf tintaírás Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. E. K. E.: Az Egyesületközi Együttműködés (EKE) 1938 őszén alakult a különböző hazafias, kulturális, érdekképviseleti és ifjúsági egyesületek csúcsszerveként. Elnöke Donath György országgyűlési képviselő volt. 1941-ben 22 egyesület (Bartha Miklós Társaság, Honszeretet Egyesület, Soli Deo Gloria Szövetség, Túrul Szövetség stb.) tartozott az EKE-hez. Tevékenysége elsősorban vitaestek, előadások rendezéséből állt. Él az örök magyar szellem címmel nagyszabású kulturális estet szervezett 1941-ben, 1942-ben és 1943-ban. — meghívásukat könyvnapi nagy előadásukra: Az E. K. E. 1941-es irodalmi és zenei estjét a Művelődés Házában, a Városi Színházban tartotta június 5-én, csütörtökön este 8 órakor. Közreműködtek személyesen: Kodolányi János, Darvas József, Veres Péter, Németh László, Kodály Zoltán, műveikkel: Bartók Béla, Szabó Dezső, Erdélyi József, Sinka István, Illyés Gyula, József Attila, Móricz Zsigmond. Móricznak A szegedi kufa című elbeszélését Toronyi Imre mondta el. Az elbeszélés előzőleg megjelent a Hídban és elhangzott a rádióban is. (L. erről a 333. sz. jegyzetet. Az EKE-estről I. a Magyar Élet 1941. májusi és júniusi számát.) Móricz Zsigmond 100 pengő honoráriumot kapott a felolvasott elbeszélésért. L. még a 402., 403., 404., 409. sz. levelet. — Ők ínak már neked: A levelet nem ismerjük. — a keresztelőig: Németh Lászlóék leányának, Katának (szül.: 1941. márc. 23.) a keresztelője 1941. máj. 4-én volt. A gyermek keresztapja Móricz Zsigmond volt. Vö. Németh Lászlóné 269. sz. jegyzetben közölt levelével. 368. K: PIM M. 100/2409/4. — 1 f. Gépiratmásolat, a levél egyes részei celluxszal leragasztva. M: Igaz szó (Kolozsvár), 1955. nov., 82. I.; M. Zs. levelei II. 360. I. Molter Károly fia: Marosi Péter (1920-) romániai magyar író. — május 13-án, kedden a reggeli gyorssal indulok, és délután kiszállok Nagyváradon: Móricz Zsigmond 1941 tavaszán, máj. 13. és jún. 23. között hat hetet töltött Erdélyben. Már 1940 végén is készült egy erdélyi utazásra, de akkor ez nem valósult meg. Az 1941-es út előzményei közé tartozik a megélénkülő és termékeny kapcsolat az erdélyi írókkal, melyet a Kelet Népe 1941. febr. l-jei erdélyi száma is jelzett. Móricz Kelet Népére toborzó erdélyi körútjának Jócsik Lajos volt az előfutára, aki 1941. ápr. végén járt Kolozsvárott és Marosvásárhelyen a főszerkesztő utazását előkészítendő. Sényi Lászlót, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság főtitkárát Jócsik értesítette levélben Móricz indulásáról: Budapest. 1941. május 6. Méltóságos Uram, kedves Bátyám! Elnézést kell kérnem, hogy múltkori ottlétem alatt nem kerestem fel, de annyira zsúfoltak voltak napjaim. Meg aztán Móricz Zsigmond utazása is bizonytalan volt még. Most hallom, hogy Zsiga bátyám 15-re megy Kolozsvárra, s ezt a dátumot biztosra lehet venni. Most már a marosvásárhelyi szereplést Molter Károlyon keresztül kell pontos dátumhoz kötni, mivel a Károly fia intézi a kolozsvári szereplés egy részét. Ó mindenesetre tudni fogja, hogy miképpen lehet majd a marosvásárhelyi szereplést a kolozsvárival összeegyeztetni. Még egyszer elnézését kérem, hogy nem kerestem fel, de legközelebbi erdélyi utam egyik fontos célja lesz alkalmat keresni, hogy kedves Bátyámat megismerjem. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel Jócsik Lajos (M: A marosvásárhelyi KSzT levelesládája. 256.1.) E levél után a marosvásárhelyiek is lázas szervezkedésbe fogtak. Sényi László Jócsik Lajos levelét elküldte Marosi Péternek, és tájékoztatást kért tőle Móricz erdélyi útjáról, mire Marosi Péter a következő levéllel válaszolt:
