Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
megtakarítást mégis már az első éviién felajánlja, remélve, hogy a következő években hosszabb előkészítés után azt megfelelően növelni tudja. Javaslatot kér arra vonatkozóan, hogy a jutalomdíjat milyen műnek ítéljék oda. Több hozzászólás után Móricz Zsigmond elnök kijelenti, hogy az 500 pengős jutalmat a jövő évi találkozón olyan lehetőleg fiatal magyar írónak ítélik oda, akinek bármilyen irodalmi műfajhoz tartozó, abszolút értékű munkáját, melynek tárgya debreceni, tiszántúli vagy általánosan regionális, a megválasztandó bizottság arra méltónak tartja. A jelenlévők a bizottság tagjaiul Móricz Zsigmond, Németh László és Szabó Lőrinc írókat kérik fel, akik a megbízatást készséggel elvállalják. Móricz Zsigmond elnök foglalja össze az értekezlet tanulságait. Megköszöni az egész magyar irodalom nevében a Nyári Egyetem és a debreceni irodalmi társaságok vendégszeretetét, hiszi, hogy a Csokonai-napok mindig a mostani hasonló barátságos és tanulságos eszmecseréjéhez vezetnek majd. Hankiss János köszö nosza va i után Móricz Zsigmond elnök az értekezletet az írói esten való találkozás reményében bezárja. Kmf. Dr. Kiss Árpád Hankiss János gyakorlógimn. tanár, az ér- egyetemi ny.r. tanár a tekezlet jegyzője Nyári Egyetem igazgatója, az értekezlet elnöke* Kovács Máté gyakorló gimn. tanár, a Nyári egyetem főtitkára. * Móricz Zsigmond a nagy magyar író időközben megbetegedett, majd elhunyt, így a jegyzőkönyvet nem terjeszhettük eléje. (L. PIMM. 100/684/4.) A zártkörű írói értekezlet után aug. 15-én, szombaton este az egyetem aulájában nyilvános irodalmi estet tartottak a Nyári Egyetem hallgatói számára. Gulyás Pál A nyár csillagaiért. Plató üzenete Debrecennek címmel tartott bevezető előadást. (Megjelent: Híd, 1942. aug. 15. 16-17., 32-33. I.) Veres Péter készülő művéből olvasott fel (Parasztsors — magyar sors. L. a 14. sz. jegyzetet.). Szabó Lőrinc egy Lamartine-fordítását, Kosáryné Réz Lola Miért írnak az emberek? című írását adta elő. Németh László Egy gondolat története című írásával szerepelt, melyben azt a gondolatát fejtette ki, hogy az írő szükségét érzi egy csöndes baráti körnek, ahol zavartalanul és állandó harc nélkül dolgozhat. (Nem maradt fenn. 1961ben azonos cím alatt nem ez a cikke jelent meg az Uj írásban.) Csuka Zoltán versei után Juhász Gyula A félreismert Debrecen című cikkét olvasta fel. (Megjelent: Tiszántúl, 1942. máj. 24. 1-2.1.) Móricz Zsigmond a spiritisztákról szóló riportsorozatának második közleményével szerepelt: Spiritiszta ülésen. L. a 731. sz. jegyzetet. Végül Tóth Endre verseiből adott elő. Másnap, aug. 16-án, vasárnap a Nyári Egyetem a Hortobágyra szervezett kirándulást a konferencia résztvevői számára. Móricz levélben tájékoztatta Antal Istvánt, a nemzetvédelmi- és propaganda minisztert a konferencián felvetett problémákról. 1943 nyarán, majd őszén is tervezték a Csokonai-napok megrendezését, ez azonban nem valósult meg. A Csokonai-díjat viszont kiadták. 1943. dec. 8-án vette át Debrecenben Szabó Lőrinc a duplájára emelt, 1000 pengős díjat. L. Gulyás Pál: A vidék többre kötelez. Tiszántúl (Debrecen), 1942. júl. 26. 4.1.; [Gulyás Gábor] g. g.: Debreceni Helikon a Nyári Egyetem rendezésében. Tiszántúl (Debrecen), 1942. júl. 29. 4.1.; Ötszáz pengős irodalmi pályázatot tűz ki a Nyári Egyetem. Debreceni Újság-Hajdúföld (Debrecen), 1942. aug. 18.9.1.; [Juhász Géza] J. G.: írói napok Debrecenben. Magyar Út, 1942. aug. 27.5.1.; Szende Aladár: Beszámoló a debreceni Nyári Egyetemről. Magyar Ut, 1942. szept. 3. 5. I.; Bakó Endre: Magyar, alföldi és debreceni. Szabó Lőrinc Csokonai-díja. Napjaink (Miskolc), 1983. ápr. 30-31. 1. Vö. a 712, 716, 795, 803, 804, 807, 811. sz. levéllel.
