Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

Ez a hirdetés a máj. 15-i szám hátsó borítóján is megjelent. A Jellen Gusztávnak írt 1940. ápr. 25-i levélben olvassuk, hogy Móricz mellékeli a 320 oldalas mintakötetet. Tehát ekkorra legalább is elkezdődött a kötet nyomása. A fűzött példány borítófedelén vajszínű alapon kávébarna betűk és egy magvető férfi rajza. Az utóbbi Medgyessy Ferenc műve. A szöveg: MAGVETŐ Móricz Zsigmond gyűjteménye Budapest 1940 A címlapon: MAGVETŐ A magyar irodalom élő könyve Összegyűjtötte Móricz Zsigmond Kelet Népe kiadása Budapest 1940 A címlap verzóján a következő nyomtatott ajánlás: A magyar népnek. A magyar ifjúságnak. A 3. lapon találjuk Móricz Zsigmond előszavát: Köszöntjük az olvasót! A magyar irodalom élő könyvét adjuk a magyar Nép és a magyar Ifjúság kezébe. Anonymus és a Halotti Beszéd óta az egész anyagot átforgattuk, megrostáltuk, s csak azokat a műveket s a műveknek csak azokat a részeit vagy részleteit gyűjtöttük össze, ahol a mai szemmel és szívvel valóban élőnek éreztük az írást. Művészei és termékeny mag. A magyar irodalom a magyar élet mag-termelője, mag-tárolója. Ahogy a leghatalmasabb fa is mag-szembe menekül télire, úgy a magyar élet a létezését örökíti át az írott igékben. Teljességre csak a csíraképes magvak összegyűjtésében törekedtünk. A magyar a vérszerződés óta szociális szellemű. Ha Szent István társadalmi forradalmát nem is ismernők fel, utóda, süve, Aba már a királyi székben népvezér és tragikus hőse a népi gondolatnak. A magyar életet ez a fajon belőli szakadatlan harc teszi politikaivá. A faj karaktere keményítette kővé a falakon belőlieket, s a faj géniusza küld állandóan megértő szívhangokat, testvéri kéznyújtást és emberi álomközönsséget a falakon át. Az írók szakadatlanul ezt érezték, prédikálták és énekelték. Nem ismerek olyan magyar költőt, aki valaha is mást zengett volna, mint lángoló megértést és szeretetet a szegények, elnyomottak, a reménytelenek felé. A ma költői alázattal s büszkén tekintenek vissza a hétszáz éves Halotti Beszéd prédikátoráig. Kinek együgyű igéi szintén az egyént és a közösséget dörgik keresztyén és magyar nyelven. Ez a magyar és krisztusi szociális nemzeti tűz izzik a magyar irodalomban mindenha s mindörökkön. A magyar Népnek és a teljes magyar Ifjúságnak ajánljuk a magyar irodalomnak ezt a kis bibliáját. Budapest, 1940. május 1. Móricz Zsigmond