Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
Móricz Zsigmond e nagyrészt Kerék Mihály érveire reflektáló, tömör elvi állásfoglalása után egy évvel ismét visszatér a Márciusi Front kérdésére dr. D. Valahol magyar gondokban című cikkében, amely válasz Diósszilágyi Sámuel 1941. ápr. 9-i (356. sz.) levelére (Kelet Népe 1941. máj. 1. 16. 1.). —Márciusi Front: L. a 109. sz. jegyzetet. — Szabó Zoltánt: Szabó Zoltán (1912-1984) író, szciográfus, a népi írói mozgalom kiemelkedő személyisége. 1949-ben emigrált, majd Angliában élt. —Annak idején: A megbízatás pontos dátumát nem ismerjük. Valószínűleg 1938 őszén vagy 1939 elején kerülhetett sor rá. Vö. a 68. sz. jegyzettel. —A magyar földkérdés: Kerék Mihály könyve 1939-ben jelent meg a MEFHOSZ kiadásában. 136. K: PIM M. 100/2359/1. — 1 f. Gépirat autográf tintaírású aláírással. A megállapodás: L. a 132. sz. levelet és jegyzetet. — Farkas: Bisztrai Farkas Ferenc. •— Csatolva: Szabó Pál levele: Ez a 132. sz. levél. Vö. a 9., 99., 101., 124., 131., 324.. 348. és 350. sz. levéllel és az 1. sz. jegyzettel. 137. K: PIM M. 100/1105. — 1 f. Gépirat autográf tintaírású betoldással és aláírással, Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. Magyar Szemlében: A Magyar Szemle kulturális világnézeti folyóirat volt 1927-1944 között. Szekfű Gyula, majd Eckhardt Sándor szerkesztette. A társadalmi élet minden területéről közölt tanulmányokat. — Válaszban: A Válasz irodalmi, kritikai, társadalompolitikai folyóirat volt 1934-1938 között. Szerkesztői voltak: Gulyás Pál, Németh Imre, Sárközi György. A népi írók folyóirataként politikai programjában a szegényparasztság helyzetének feltárása, javítása, a demokratikus átalakítás szerepelt. Számos jelentős író volt a munkatársa. Vö. az 1. sz. jegyzettel. — Magyar Útban: A Magyar Útról 1. a 109. sz. jegyzetet. — Nagymagyarországban: A Nagymagyarország a Magyar Nemzeti Szövetség és a Magyarok Világszövetsége hivatalos lapja volt 1928-1944 között. — régi Keleti Népében: L. az 1. sz. jegyzetet. —Julián-tanító: A Julián Egyesület keretében működő tanító. A Julián Egyesület 1904-ben alakult, célja a Szlavóniában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában élő magyarok, valamint a magyar hajósok nemzeti és kulturális gondozása, oktatása volt. — én tájékoztattam először a hazai közönséget: Kordás Ferenc nyilván A brazíliai magyarokról című szociológiai, etnográfiai összefoglaló művére utal itt. Ez a munkája azonban nem jelent meg egészében, csak a tanulmányok egy részét adták közre különböző folyóiratok. Például a Magyar Szemle 1939. febr.-i számában (XXXV. kötet) Kordás Ferenc A brazíliai magyarok című írásában (177-179.1.) számol be az átlagos brazíliai magyar emberek életéről. —készül egy nagyobb szociográfiai beszámolóm, melyet közelescn tnegjclentetünk: Kordás Ferenc Magyarok címmel készült kiadni szociográfiai gyűjtőmunkája eredményeként egy összefoglaló jellegű művet, ez a terv azonban nem valósult meg. —Első ké\'c: Kordás Ferenc Első kéve című verseskötete 1939-ben jelent meg Sao Pauloban. A Kelet Népében Veres Péter ismertette a kötetet: Veres Péter: Üzenet Brazíliából (Kordás Ferenc verskötete: Első kéve) 1940. febr. 15. 18. I. — írhatnék a K. N-nek is: Kordás Ferencnek nem jelent meg írása a Móricz által szerkesztett Kelet Népében. —ezt a tanulmányt: Nem tudjuk, hogy Kordás Ferenc melyik tanulmányát küldte el Móricznak. — egy nagyobb levélben szeretnék beszámolni az itteni életünkről: A levelet nem ismerjük, nem tudjuk, hogy megírta-e Kordás Ferenc. 138. K: M. 100/363/5. — Gépirat autográf ceruzaírású aláírással, Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével, Dr. Diósszilágyi Sámuel kórházi főorvos (Makó) névjelzéses levelezőlapján. április 6-án most már biztosan jössz hozzánk: L. a 90. sz. jegyzetet. Vö. még a 92., 98., 109., 128., 129. és 133. sz. levéllel, valamint jegyzettel és a 139. sz. levéllel.
