Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

Debrecen, 1940. február hó 21. Kedves jó Bátyám! Szeretett magyar Testvérem! Nagy gyönyörűséggel hallgattam a Déri Múzeumban tartott előadását. Legközelebbi összejövetelünk alkalmával beszámoltam róla tanítótestvéreimnek, kik egyben a Hajdú megyei és Debrecnei Tanítók Általános Gönczy-Egyesületének (600 tag) tisztesei, s elhatároztuk, hogy egyesületünk nevében fölajánljuk jószolgálatainkat a Debreceni Népfőiskola mielőbbi megvalósítása érdekében. Tisztelettel kérünk irányítást, s bár szűkebb körű társaságunk tagjainak jár a Kelet Népe (Varga Antal egyes, jző B.újváros), Magyar Élet és Magyar Út, s ezeket kics[e]réljük, még egy példányban megrende­lem a Kelet Népét, hogy állandóan kéznél legyen a debreceniek számára is. Igaz s mélységes tisztelettel s egy szebb magyar jövő közös akarásában testvéri meleg szeretettel: Molnár János ref. közp. igazgató-tanító, Göncy elnök Kálvin-tér 7. sz. (L. PIM M. 100/1422.) Az utoljára közölt levél arra utal, hogy Móricz Zsigmond előadásaival eredményesen népszerűsítette a népfőiskola-mozgalmat Magyarországon, így 1940. febr. 4-én a debreceni Déri Múzeumban. —Egy ba­latoni jegyző ajánlkozik, hogy tízszer ingyen feljön adót tanítani, szerződést és közigazgatást: L. a 100. sz. le­velet és jegyzetet. — a paraszt kollégiumiak: Az 1939-ben alakult, valójában csak 1940 első hónapjaiban beinduló Turul Szövetség Bolyai Kollégiumának fiataljai. A kollégium a Királyi Pál u. 12. sz. alatt műkö­dött Budapesten. Autonómiájukat féltve a Bolyai kollégisták 1942-ben leváltak a Turul Szövetségről, és­Györffy Kollégium néven működtek 1948-ig. A Bolyai- és a Györffy-kollégium volt a magja a népi kollé­giumi mozgalomnak. — Sárközi Gyurka 200 P-t küldött kúpé: Ezt Móricz Zsigmond 1940. nov. 2-án visszaküldte. L. a 272. sz. levelet. — Cikkek tömege, egy kisparaszt „kisgazdáét" most ki is adom: K. Pethő Sándor írása a Kelet Népe 1940. márc. 15-i számának népfőiskola-blokkjában jelent meg, Illyés Gyula le­vele és Erdei Ferenc tanulmánya után, Egy falusi kisgazda levele címmel (12.1.). A szerző az alábbi levél kíséretében juttatta el írását Móricz Zsigmondhoz: 940. III/3. Kedves Főszerkesztő Uram! A Pest megyei népművelő előadásokkal szemben a Tiszántúlon az a helyzet, hogy ha vannak is ilyen előadások, bizony azok gyéren látogatottak, vagy sok esetben csak a kimutatásban szerepelnek. Szerény véleményem szerint, az itt küldött kis munkámban is jelezve, csakis Közművelődési Egyesületek felállítása által lehetne megindítani egy olyan folyamatot, amely később a parasztság széles rétegeinek az önképzését is lehetővé tenné. Tisztelettel kérem a Főszerkesztő Úrtól ezen kis munkám elbírálását, és azon esetben, ha a Kelet Né­pében ez le nem közölhető, úgy a visszaküldését. Igaz tisztelője: ifj. K. Pethő Sándor, Bojt, Rákóczi u. 59. (L. PIM M. 100/1703/2.) — örülök, hogy a veszprémi útra meghívtatok: L. a 106. sz. levelet és jegyzetet. — eddig mindig eltűntél előlem, mint egy felszálló madár: Ezen a magatartáson a veszprémi út sem változtatott, Illyés ugyanis nem vett részt rajta. — a Kelet Népe örömmel vállalja, hogy az egészet vagy részét, ahogy akarod, honorárium cí­men javadra írjaazügybai: Ez a javaslat Illyésnek a Magyar írók Első Népfőiskola Községe javára tett 600 pengős felajánlására vonatkozik. Mivel a terv nem valósult meg, így Illyés szorosabb odacsatolása a Kelet Népéhez is elmaradt. L. az 55. sz. jegyzetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom