Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

87. K: PIM M. 100/2046. — 2 f. Gépirat autográf tintaírású aláírással, ismeretlen ceruzaírású rájegyzésével. Szakadt, foltos. „Hódmezővásárhelyi jegyzetek": Móricz Zsigmond Hódmezővásárhelyi jegyzetek című tanulmányáról I. a 31. sz. jegyzetet. Az ipariskoláról a 2. részben írt, ehhez kapcsolódik Szeghő István levele. — méltóztassék ennek a Kelet Népe legközelebbi számában hangot adni: Móricz e kérésnek nem tesz eleget, hanem levélben válaszol Szeghő Istvánnak. L. a 91. sz. levelet és jegyzetet. 88. K: PIM M. 100/515/10. — 1 f. Autográf tintaírás, a jobb felső sarokban ismeretlen ceruzaírású rájegyzése. a napokban kaptam egy hosszabb levelet Straka Antaltól: Anton Straka (1893-1945) csehszlovák kultúrattasé volt Budapesten. Sokat fáradozott a csehszlovák-magyar kultúrkapcsolatok bővítésén. Rendszeres baráti összejövetelein magyar és csehszlovákiai írók ismerkedhettek meg egymással. Anton Straka 1940. febr. 10-i levelét az első prágai Ady-estről I. PIM V.26/6. Földessy Gyula ezt a levelet csaknem teljes egészében közli a Kelet Népében megjelent cikkében: Földessy Gyula: Ady Prágában (1940. márc. 15. 22. I.). Erre a cikkre reagál is Straka 1940. ápr. 17-i levelében (I. PIM V26/7.) Vö. a 93., 96. és 127. sz. levéllel és jegyzettel. — sok cseh poétát fordíttatott: Anton Straka Cseh és szlovák költők antológiája című válogatása 1936-ban jelent meg az Eugen Prager Könyvkiadó (Bratislava-Pozsony) kiadásában. A kötet cseh verseit József Attila, Illyés Gyula. Horváth Béla, Pataki Edith, Szabó Lőrinc, Komlós Aladár és Berzy András, a szlovák költők verseit Darvas János fordította. — Illyéssel: Illyés Gyulával. — Hanl Antonin: Anton Hartl műfordító, 1938-41 között Anion Strakával együtt sokat fáradozott egy kétkötetes cseh nyelvű modern magyar lírai antológia elkészítésén, tervük azonban nem váll valóra. — expressissitnus verbis: Latin kifejezés, jelentése: a legfélreérthetetlenebbül, leghatározottabban. — én 30-40sorban szívesen megírnám ezt: Földessy Gyula: Ady Prágában. (L. fent.) — légy kegyes erről egy lapon értesíteni vagy értesíttettli: Móricz válaszát 1. a 93. sz. levélben. — összegyűjtött munkáid: Móricz Zsigmond 15 kötetes összegyűjtött műveit a Kelet Népe 1940. márc. l-jei száma (23.1.) hirdeti először. A könyvsorozat 1940-ben az Athenaeum kiadásában jelenik meg. A 15 kötet: Szegény emberek, Harmatos rózsa, Hét krajcár, Az Isten háta mögött. Magyarok, Sárarany, Fáklya, Kivilágos kivirradtig, Pillangó, A galamb papné, Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Kerek Ferkó, Légy jó mindhalálig, A tűznek nem szabad kialudni, Uri muri. Vö. a 216. sz. jegyzettel. 89. K: PIM M. 100/1039/1. — 1 f. Gépirat autográf tintaírású aláírással. az iskolánk: Kiss Ernő a miskolci református leánygimnázium tanára volt. L. a Móriczhoz 1942. júl. 28-án írt levelét, amelyet így ír alá: Kiss Ernő ref. leánygimn. tanár. (PIM M. 100/1039/2.) —Mellékelek néhány kéziratot: A mellékletek nincsenek a levél mellett, nem tudjuk, milyen kéziratokról van szó. Kiss Ernőnek nem jelent meg írása a Kelet Népében. — Lchctnc-c vajon arra gondolni, hogy a Kelet Népe írógárdája eljönne Miskolcra: Móricz jan. 25. után 1940-ben nem járt Miskolcon. 90. K: PIM M. 100/363/1. — 1 f. Gépirat autográf tintaírású aláírással és Móricz Zsigmond ceruzaírású kiemeléseivel, illetve rájegyzésével, Dr. Diósszilágyi Sámuel kórházi főorvos, Makó névjelzéses levélpapírján. Hirschler: Hirschler Ágoston (1861-1911). Belgyógyász, 1904-től a budapesti István Kórház főorvosa. — cl-clolvasom a cikkeit az Urániában: Az Uránia 1900 és 1924 között megjelent népszerű tudományos folyóirat volt. Dr. Diósszilágyi Sámuelnek 1908-ban — részben névjelzéses aláírással — a következő cik-