Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

80. K: Eredetije Illyés Gyula hagyatékában. Fénymásolatát I. PIM M. 78/4. — 1 f. 4- boríték. Gépirat autográf tintaírású kiegészítéssel és aláírással, a Kelet Népe cégjelzéses levélpapírján és borítékján. ide mellékelem a Boldizsár Jván tervezetét: A melléklet nincs a levél mellett. Boldizsár Ivánról 1. az 55. sz. jegyzetet. — az általa ajánlott népfőiskolai társaságról: L. az 55. sz. jegyzetet. — a Pannónia különszobájában: L. a 32. sz. jegyzetet. 81. K: PIM M. 100/156/6. — 1 f. Autográf tintaírás. Dr. Berényi Imre Sövényháza Csongrád megye orvosi bélyegzőjével, Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. a K. N. 4. számát: A VI. évfolyam 4. száma az 1940. febr. 15-i szám. —A 2, 3-ast: A 2. szám az 1940. jan. 15-i, a 3. az 1940. febr. l-jei szám. — kivételt tettem az Árvácskával: A Kelet Népében folytatásokban közölt regényről I. a 14. sz. jegyzetet. — Zsilinszky F. M.-ban az első ismertetését a K. N.-nck: Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944) publicista és politikus. A Független Magyarországban 1939. dec. 18-án megjelent cikket I. a 20. sz. jegyzetben. — Zsilinszky a K. N. 2. számára reflektált egy kis cikkben a F. M.-ban: Az említett szám a Móricz által szerkesztett Kelet Népe 2. száma, ez egyébként a VI. évfolyam 1. száma: 1940. jan. 1. A Független Magyarországban az 1940. jan. 18-i számban a 2. lapon jelent meg a következő cikk: „Hagyd a politikát: építkezz" — figyelmezteti a falut nagynevű írónk. A magyar paraszttal, mondja, már lehet beszélni: hajlandó okszerű gazdálkodásra, szövetkezésre, tanulásra. Minek hát politizálni? Igya nagynevű író, csak ilyen egyszerűen. Mi ugyan úgy tudjuk, hogy az okszerű gazdálkodáshoz némi föld is szükséges, ez pedig, ha nem tévedünk, nem áll éppen rendelkezésre mindazoknak, akik oly hő vággyal folytatnának okszerű gazdálkodást, ha volna min. De hallunk elvétve földtulajdonosokról is, akiket megbénít az okszerűségben a felszereléshiány, az adóhátralék és adósság, az értékesítés szervezetlensége. Tudunk tanulni vágyó parasztokról, akik megint szakiskolák hiánya miatt panaszkodnak. És akadnak okvetetlenkedő falusiak, akik szeretnék, ha több beleszólásuk lenne sorsuk intézésébe... Igen, a faluval lehet beszélni. Beszéljünk hát vele! Pártgyűlésen és népművelő előadáson, parlamentben és azon kívül. A magyar parasztnak életeleme a politika. Miért akarja megfosztani tőle a nagynevű író? A magyar paraszt ért is a politikához Ellentétben az íróval, aki nagy művész, de rossz politikus. És a magyar parasztnak életérdeke is a politika. Nem hagyhatja hát a politikát. Éspedig éppen azért nem, mert igen szeretne már okszerűen gazdálkodni, sokat és jól termelni abban a biztos reményben, hogy végre el is tudja adni." — a Ne politizálj, építkezz! címűre: Móricz Zsigmond: Hagyad a politikát: építkezz! című cikkéről 1. a 17. sz. jegyzetet. —Megírtam Zsiimszkynek: Berényi Imre Bajcsy Zsilinszkyhez írt levelét nem ismerjük. — a falukutatásról író úr írása: L. a 68. sz. levelet és jegyzetet. — Valkó László: Életrajzi adatait nem ismerjük. — Fráter János: Életrajzi adatait nem ismerjük. — Bonczos: Bonczos Miklós (1897-1971). Katonatiszt, ügyvéd, főügyész, 1937-től főispán, 1940-42-ben országos árvízvédelmi és menekültügyi kormánybiztos, 1938—42-ben belügy-, majd 1942—44-ben igazságügyi minisztériumi államtitkár, 1944-ben belügyminiszter. Vö. a 12. sz. levéllel. — qucrulansnak: Querulans: latin szójelentése: örökösen panaszkodó, zsörtölődő ember vagy konok pereskedő, aki vélt jogait követeli. —őrgróf Pallavicininck: Sövényháza és környéke a Pallavicini család birtokában volt. Berényi Pallavicini Alfonz Károlyra utal. — a visszajött Rusznyák-föld: Az 1939 márciusában a magyar hadsereg által elfoglalt Kárpátalja területéről van szó. — a 70 ezer lengyel fogoly: 1939 szeptemberében Hitler lerohanta Lengyelországot. A közös lengyel-magyar határrészen ekkor mintegy 130-140 ezer lengyel — főleg katona — menekült Magyarországra. —rusznyákot: Kárpátukránt. —hipokrizis: Görög szó jelentése: képmutatás, szemforgatás, — a Hitler tanítása, a magasabb munkabér: A világgazdasági válság, amely az 1930-as évek elejére tetőfokára jutott, Németországban is kiélezte a társadalmi és politikai ellentéteket. Ezt kihasználva Hitler pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt elárasztotta az országot demagógiájával. E propaganda célba vette a versail-