Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
Esztergár Lajos (1894-1979): közgazdász, 1939-1946 között Pécs polgármestere. A szociális munka útján című 1940-ben kiadott könyve nagy hatással volt Móricz Zsigmondra és a falukutató írókra. Fábry József: a Kelet Népe szlovákiai terjesztője volt. Falussy Mátyás: álnév, nem tudjuk, kit fed. Faust Imre (1897-1963): könyvkiadó. 1928-tól baloldali művek kiadásával és terjesztésével foglalkozott. 1940 első felében a Kelet Népe kiadóhivatalának vezetője volt. Fazekas László (1924-1982): író, a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, 1928-1932 között az Egyesült Államokban élt. Fehér Gyula (1916): tanár, mezőgazdász, minisztériumi főtisztviselő. A Parasztfőiskolások közösségének alapítő tagja, 1939-40-ben a Bolyai-kollégium egyik szervezője, majd második elnöke volt. Féja Géza (1900-1987): író. Fekete József (1889-?): esztéta, népművelő. Léván tanítóképzőintézeti tanár volt, a lévai Reviczky Társaság tagja. Cikkeket írt a Bars című helyi lapba. Fenyő Miksa (1877-1972): esszéíró, kritikus, politikai és közgazdasági író. 19U4-IŐI a Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára, 1917-től ügyvezető elnöke volt. A Nyugatnak egyik alapítója és mindvégig mecénása. 1948-tól Rómában, Párizsban, 1953-tól New Yorkban, 1970-től Bécsben élt. Földessy Gyula (1874-1964): irodalomtörténész, az MTA levelező tagja. Az Ady-filológia jelentős egyénisége. 1940-1951 között a debreceni Ady Társaság elnöke volt. Frieder László: munkás-levélíró volt. Für Dezső: munkás-levélíró volt. Gáborjáni Szabó Kálmán (1897-1955): festő és grafikus. 1922-től 1945-ig a debreceni református kollégium rajztanára volt. 1923-től fametszeteket készített, a Jézus élete és Parasztok című sorozatai a legnevezetesebbek. Gáborjáni Szabó Szabolcs: református lelkész. A teológia elvégzése után 1939-től segédlelkészként dolgozott különböző szatmári falvakban. Gelléri Andor Endre ( 1907-1945 ) : író. Gergely Gergely (1910-1983): irodalomtörténész. A budapesti egyetem bölcsészkarán tanított. A XIX. és XX. század irodalmával foglalkozó tanulmányai irodalomtörténeti folyóiratokban jelentek meg. Gesztelyi Nagy Zoltán: a negyvenes években újságíró volt. Grandpicrre Lajos (1905—1986): író. Négy gimnázium elvégzése után tímársegéd lett és 1945-ig a bőriparban dolgozott. Ezután járási kommunista párttitkár, 1948—1965 között a Hajdú-Bihari Napló felelős szerkesztője. Regényeiben a magyar társadalomnak a 60-as évektől végbemenő változásait ábrázolta. Gulyás Pál (1899-1944): költő, műfordító, irodalomtörténész, tanár. A debreceni Ady Társaság alapító tagja, 1934-ben a népi írók folyóiratának, a Válasznak egyik első szerkesztője. Gyalog Dezső: Móriczcal való levelezése idején soproni ügyvéd volt. Gyalui Farkas (1866-1952): irodalomtörténész, írő, a kolozsvári egyetem könyvtárigazgatója. A könyvtárosképzés intézményes rendezésének, a közművelődési könyvtárrendszernek egyik eiső úttörője. Gyergyai Albert (1893-1981): irodalomtörténész, műfordítő. Győry Dezső (1900-1974): csehszlovákiai magyar költő. Újarcú magyarok című, 1927-ben Berlinben kiadott verseskötetével az Ady és József Attila között fellépő költők vezéralakja lett. 1949-ben Budapestre költözött. Hagymássy Béláné sz Hindy Szabó Emma: Tolnai Lajos (polgári nevén Hagymássy Lajos) író menye. Haltenberger Ince (1901-1947): vegyész, a szlovákiai magyar irodalom és kultúra jeles szervezője, 1936tól a kassai Kazinczy Társaság főtitkára, 1937-től a Szlovenszkói Magyar Kultúregylet keleti körzeti titkára. Hanák Mária: tatai tanítónő. Hankiss János (1893-1959): irodalomtörténész. 1916-tól haláláig a debreceni egyetemen dolgozott. 16 éven át vezette a Debreceni Nyári Egyetemet.
