Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

Ennek gyakorlati módja az, hogy a Társaság, tagjainak szellemi, anyagi és erkölcsi hozzájárulásával, alkalmas helyen bérbevesz vagy igen kedvező körülmények esetén megvásárol egy-egy nagyobb lakóházat, lehetőség szerint kastélyt vagy kúriát. Ezt berendezi a népfőiskola és a vele kapcsolatos, sőt elválaszthatatlan parasztinternátus céljaira. A helyiség megszerzésével egyidejűleg propagandát kell csinálni a környező falvak, esetleg az egész járás vagy megye földmívelő lakossága körében: 1. a népfőiskola látogatására; 2. a költségek esetleges teljes vagy részbeni vállalására. Dániában Grundtvig és Kold első népfőiskoláinak költségét maguk a környékbeli kisbirtokosok fedezték, a legtöbb főiskola ma is parasztpénzből áll fenn. (Az állami hozzájárulást nagyrészt bővítésre, beruházásra, fejlesztésre fordítják.) A szervező, helyiségkereső és egyéb előkészítő munkálatokkal egy időben a Társaság kidolgozza az első magyar népfőiskola tantervét tudósok, tanárok. írók, pedagógusok bevonásával. A Magyar Népfőiskolai Társasúg a legteljesebb mértékben politikamentes; a politika szót párt s napi politikai értelmében, de nem nagy magyar s népi célok megvalósításáért való munka értelmében fogván fel. A Magyar Népfőiskolai Társaság tehát nemcsak céljai közül zárja ki a napi politika célkitűzéseit s a pártpolitika eszközeit, hanem tagjainak s vezetőségének megválasztásában is törekszik a politikamentes jelleg kidomborítására és megőrzésére. A Magyar Népfőiskolai Társaságnak rendes és pártoló fizető tagjai vannak. Ezenkívül van tiszteletbeli tagság is, tetszés szerinti, de a pártoló tagságot legalább kétszeresen meghaladó egy összegben fizethető tagdíjjal. A Társaság megalakulása után szűkebb bizottságot küld ki az első népfőiskola felállításának előkészítő munkálataira." (L. Boldizsár Iván levele „Magyar Népfőiskolai Társaság" alapításáról. Kelet Népe 1940. márc. 1. 5.1.) Itt jegyezzük meg, hogy a Boldizsár Iván tervében említett struktúra hasonlóságot mutat a közelesen megalakuló népi kollégiumok szerkezetével. Móricz Zsigmond Boldizsár Iván tervezetét 1940. febr. 17-én megküldte Illyés Gyulának — és valószínűleg a többi érdekelt írótársának is. Újabb találkozót javasolt febr. 21-re a tervezet realizálásának megbeszélésére. (L. a 80. sz. levelet.) Erre válaszolt Németh László 1940. febr. 21 -én. (L. a 84. sz. levelet.) Híres levele lehetővé tette a Magyar írók Első Népfőiskolai Községének — ez voltaképpen a Boldizsár-féle Népfőiskolai Társaság — megalakítását. Ezt is Móricz Zsigmond jelentette be a Kelet Népében. A népfőiskolákkal kapcsolatos problémák megtárgyalására meghívta tíz írótársát. (Január közepén még csupán hat írót hívott a Pannónia kávéházba.) „Az összehívónak voltak: Boldizsár Iván, Dan'as József, Erdei Ferenc, Féja Géza, Illyés Gyula, Kerék Mihály, Kovács Imre, Németh László, Szabó Pál, Veres Péter. Valamennyien, azt lehet modani, történelmi jogot vívtak már ki, hogy evvel a sorskérdéssel vezető helyen foglalkozzanak. Boldizsár Iván kidolgozott egy Népfőiskolai Társaság alapítására vonatkozó tervet. Veres Péter kitűnő tanulmányban elemezte a népfőiskolák anyagát, tehát azt a tanítani való ifjúságot, akikről szó lehet. Németh László pedig az asztalra ütött, de akkorát, hogy robban. Ez azonban nem pusztító robbanás, hanem a vegyészet ismert csattanása, mikor két elem egyesüléséből egy harmadik születik meg. Németh Lászlóban az írói gondolat és az emberi cselekvés villámszerűén lobbant fel, s ezzel már létre is hozta az első Népfőiskolai Egyesülést. Közlöm leveiét úgy, ahogyan megírta, azon sajátos eredeti zamatosságában: fel lehet még ismerni a szülés mechanizmusának repedését a sorokon. Felajánlja törökvészi házát évi háromhónapos népfőiskolai célra s három hónapra a fenntartás költségét is. Németh László nem gróf Széchenyi, aki őseitől örökölt vagyonának egy évi kamatát felajánlhatja abban a fényes gesztusban, hogy az adoma szerint: »barataim eltartanak«. Németh Lászlónak egy fillérrel