Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

A szerkesztő Úr igen jóleső figyelmét köszönöm, és kérem, szíveskedjék továbbra is küldeni címemre a lapot, persze nem tudom, mikor leszek abban a helyzetben, hogy valóságos előfizető is legyek, azaz az előfizetési díjat beküldhessem. Maradok kiváló tisztelettel: (L. PIM M. 100/5645/2.) Reitzer Béla Reitzer Béla 1942-ban írta utolsó levelét a Don kanyar mellől, egy hadikórházban pusztult el 30 évesen. L. Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Bp., 1967. Akadémiai Kiadó. 180.1. és Csaplár Ferenc: Arcképvázlatok a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának történetéhez. Tiszatáj (Szeged), 1970. júl. 653-658. I. —Rciztier Szeged története c. könyvnek: Reizner János: Szeged története. 1-4. köt. L. a 253. sz. jegyzetet. 631. K: PIM M. 100/80/6. — 1 f. Autográf tintaírás. Könyvnapra megjelenő könyvemből küldöm ezt a részt, ha használhatod: Illyés Gyula Kora tavasz című regényéből küldött egy részletet, mely Élet és irodalom címmel jelent meg a Kelet Népe 1942. jún. l-jei számában, 5-7.1. A könyvnapra megjelent regényről Kora tavasz címmel írt kritikát Jóesik Lajos j. I. szignóval a Kelet Népe 1942. máj. 15-i számában. 6-7. I. —Nagyon szeretném, kedves Bátyám, ha Te is írnál a Csillagba: A Magyar Csillagról I. a 456. sz. jegyzetet. Móricznak a Magyar Csillagban való szerepléséről I. a 456. sz.jegyzetet. Vö. a 632. sz. levéllel. 632. K: Eredetije Illyés Gyula hagyatékában. Fénymásolatát I. PIM M. 78/8. — 1 f. + boríték. Gépirat autográf tintaírású aláírással a Kelet Népe cégjelzéses levélpapírján és borítékjában. olyan ködbe keveredtem, magamnak se hegedülök: Móricz betegségéről I. a 436. sz. jegyzetet. Vö. a 631. sz. levéllel és jegyzettel. —tik, fiaim, csak énekeljetek: Utalás Tompa Mihály A madár, fiaihoz című versének refrénjére: „Fiaim, csak énekeljetek!" 633. K PIM M. 100/2578/1. — 1 f. Gépiratmásolat Móricz Zsigmond autográf ceruzaírású rájegyzésével. most kaptam, s azonnal elolvastam tanulmányodat: Juhász Géza A magyar irdoalom regénye című tanulmányáról I. a 619. sz jegyzetet. — ói fenntartom az őseredet kérdését az általam tíz-tizenkét évvel ezelőtt Marjalaki Kiss alapokon ['.]: L. a 28. sz. jegyzetet. —Muliaray cikkét: Muharay Elemér Hagyományművelés, 1-2. Kelet Népe, 1942. febr. 15. 6-7.1.; márc. 1. 5-7.

1. L. még a 663., 670., 680. sz. levelet. — jegyzetemben: Móricz Zsigmond Muharay Elemér cikkéhez az alábbi jegyzetet fűzte: „Szívesen közöljük Muharay Elemér cikkét, mert a hagyomány értékéről, hatékonyságáról és történelméről összefoglalja azokat a véleményeket, melyeket ma a közvélemény szívesen vall. Fenntartjuk gondolatainkat és szabad teret adunk a kutatásnak és a vitának e valóban nagy fontosságú kérdés tisztázására. Szerk." Kelet Népe, 1942. febr. 15. 6.1. —Márkus István, akinek a most jövő számban vezércikkből közlöm (...) tanulmányát: Márkus István Mi történik a magyar szociográfiával? című tanulmányáról I. a 614. sz. jegyzetet. — megfogja vizsgába a Muharay

1 adatainak alaposságát: Nem valósult meg. —A Krák nagyon jó szimbólu/nnak is: A krákot, ezt a „töméntelen nagy tengeri állat "-ot, mely Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében szerepel, Juhász Géza használja szimbólumként tanulmányában (I. fentebb). — Juliánus barát is rácáfol Muharayra, men non a ján úton ment: Muharay Elemér tanulmányában (I. fentebb) azt állítja, hogy a XII. századig olyan élének volt a magyar kereskedelmi élet, mint bármely nyugati n emzeté. A magyar kalmárok már az V. században járták az észak és dél felé vezető kereskedelmi utakat. Julianus barát (?-1237 után), domonkos rendi szerezetes, aki IV. Béla