Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

Levelemért elnézést kérek, magamat és verseimet Zsiga Bátyám kezébe ajánlva, voltam, vagyok, és maradok hálás, őszinte tisztelő híve: Vöröss István. Hódmezővásárhely, Sarolta u. 10/a szám alatt. (L. PIM M. 100/2428/4.) — A versek szépek, fogunk belőlük közölni: Vöröss István: A nap a tiszta tóba néz. Kelet Népe, 1941. dec. 15.18.1. 554. K: PIM M. 100/436. — 2 f. Autográf tintaírás Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. Falussy Mátyás álnév, amint ez Móricz válaszából is kiderül (I. az 562. sz. levelet), nem tudjuk, ki rejtőzik mögötte. Komikus módon Bugárszky Mátyás félreérti Móricz üzenetét, úgy véli, hogy az neki szól. L. az 568. sz. levelet. miket ír az Illyés Gyula címérc: L. az 547. sz. levelet. — M. Zs. nevénél még ma is a cseh időbeli bátor kiállása jut eszetnbe a magyar fiatalokért, s utána következő kálváriajárása: Móricz Zsigmond Az irodalom és a „faji jelleg" című tanulmánya (Nyugat, 1931. márc. 1. 285-287. I.) miatt viták kereszttüzébe került, írásában — csehszlovákiai felolvasókörútja során szerzett tapasztalatai alapján — az elcsatolt területek magyarságtudatát többre értékelte, mint az otthonit. Hazaárulással, csehszlovák propagandával, internacionalizmussal vádolták a napilapok (Budapesti Hírlap, Magyarság, Pesti Hírlap). Az író elítélését vármegyék tűzték napirendre. Az ügyről részletesen I. M. Zs. a Nyugat szerkesztője. 382-383.1. Vö. az 578. sz. levéllel. — Nouvelle Revue Française: 1908 óta megjelenő francia irodalmi folyóirat. A Nyugathoz hasonló szerepet tölt be a francia irodalomban. Első szerkesztője 1925-ig J. Rivière, 1940-ig J. Paulhan, majd Pierre Drieu la Rochelle. 1945-1953 között szünetelt a megjelenése. 1953-tól Paulhan és M. Arland szerkesztette, 1959-től Arland a szerkesztője. —a „nepolitizálj, építkezz"jelszava: L. a 17. sz. jegyzetet. — Talán ebből eredt Gogolák Lajos kritikája is a Jelenkor egyik utóbbi számában a „ társadalmiakban dilettánskodó"M. Zs.-ről: Gogolák Lajos: „Csizma az asztalon". Jelenkor, 1941. okt. 1. 7-8.1. A művészet, az irodalom Illyésnél hajlik át először tudatos társadalmi szerepvállalásba, írja Gogolák, „mert Móricz Zsigmodnál még az elbeszélő s az alakító erő uralkodik, s szerepvállalásai, aktuális társadalmi és politikai megnyilatkozásai dilettantizmusba torkollanak." L. még a 635. sz. levelet. 555. K: PIM M. 100/363/11. — 1 f. + 4 f. melléklet. Gépirat autográf tintaírású aláírással, Dr. Diósszilágyi Sámuel kórházi főorvos (Makó) névjelzéses levélpapírján. Melléklet: Dr. Diósszilágyi Sámuel Orvosi intelmek című kézirata. íme, itt mennek a kért aforizmák: L. a mellékletet és a 478. sz. levelet és jegyzetet. — Rédey Tivadarral: (1885-1953) könyvtáros, irodalomtörténész, esztéta, kritikus. író. A Napkelet című folyóirat színházi rovatvezetője. 1929-től az Országos Széchényi Könyvtár hírlaptárának igazgatója volt. —Azokra a nyilatkozatokra, amelyeket Petőfi és az őt kibuktató Nagy Károly váltottak az 1848júniusi követválasztás után: Petőfi Sándor megbuktatását a szabadszállási követválasztáson a legrészletesebben Mezősi Károly dolgozta fel a Petőfi megbuktatása a szabadszállási követválasztáson című tanulmányában. In: Petőfi és kora. Szerk. Lukácsy Sándor és Varga János. Bp., 1970. Akadémiai Kiadó. 515-637.1. De foglalkozott vele Hentaller Lajos Petőfi mint követjelölt. Episod a költő életéből című művében. Bp., 1895. Athenaeum. Vö. a 704. sz. levéllel. —Ferenczi Zoltán volt velők szembeti a Icgfigycl/ncscbb: Ferenczi Zoltán (1857-1927) irodalomtörténész, műfordító. A kolozsvári református kollégiumban tanult. A Budapesti Egyetemi Könyvtár, majd az Akadémiai Könyvtár igazgatója, rendkívüli egyetemi tanár. Az. MTA és a Kisfaludy Társaság tag-