Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
jegyzettel, valamint Johancsik János: A Magyar Nemzet „szellemi honvédelme" és az antifasiszta függetlenségi mozgalom (1938-1939). Századok 1970. 1. 97-101. I; Tasi József: Kassák és Móricz Zsigmond. Szellemi honvédelem. In: Magam törvénye szerint. Bp., 1987.113-144.1.) —Pethő Sándorék: Pethő Sándor 1885-től 1940-ig élt író, publicista, történész. 1920-tól 1934-ig a Magyarság című napilap munkatársa, 1934-38 között főszerkesztője. 1938-ban megalapította a Magyar Nemzet című napilapot, melynek haláláig főszerkesztője volt. A lap a hitleri német befolyással határozottan szembeforduló polgári orgánumként jelent meg. — Herczeg Ferenc: 1863-1954. író. — Sári bíró: Móricz Zsigmond Sári bíró című vígjátéka könyv alakban 1910-es dátummal jelent meg a Nyugat kiadásában (Bp.), gyakran előfordult azonban, hogy a könyv már előző év karácsonyára a boltokba került, ez magyarázhatja az 1909-es dedikációt. 37. K: PIM M: 100/2626/3. — 1 f. Gépiratmásolat Móricz Zsigmond és ismeretlen ceruza-, illetve tintaírású rájegyzésével. A Petőfi Irodalmi Múzeumban megtalálható e levél azonos dátumú fogalmazványának gépiratmásolata: Kedves Barátom, most volt itt nálam egy vásárhelyi diák, Vas István nevű nyolcadik gimnazista, aki meghívottján. 10-re, mikor előadnak egy egyfelvonásosomat. Megígértem, hogy elmegyek, de ezt az utat szeretném összekötni egy szegedi úttal. Papp Bélával azt beszéltük meg, hogy Neked írok, s megkérlek, néhány embert gyűjts össze, akikkel meg lehetne beszélni a Kelet Népe január l-jei számában kiadott programot. Olvasd el ezt a számot. A dán példára válaszol Kovács Imre, aki néhány olyan termelőszövetkezetről fog írni, ahol sikerült magyar összefogással nagy eredményt érni el, tehát nálunk is képes a faj az együttmunkára. Erdei Ferenc a Kemse példára elmondja Kecskemétet, ahol a legnagyobb agrárkultúra mellett a legnagyo[bb] gyermektermés van, s Kerék Mihály megírja véleményét a földmunkás problémáról. Kik azok, akik Szeged problémáinak megírására hivatottak s méltók? Azokkal szeretnék összejönni és megindítani az igazság kitisztázásának útját. Kérem szíves válaszodat, hogy abban az időben otthon leszel-é? Maradok szeretettel Budapest, 1940. jan. 3. régi barátod karácsonykor én vettan át ezt a folyóiratot: A Kelet Népe átvételéről I. az 1. sz. jegyzetet. — az első nyolc oldalt: L. a 16. sz. jegyzetet. — Jan. 10-én Hódmezővásárhelyen leszek: L. a 31 sz. jegyzetet. — három magyar választ fogok közölni: L. a 32. sz. jegyzetet. — írd össze nekem Hmvsárhely saját problémáit: Kovács Jenő válaszát nem ismerjük, de az újításra és megújulásra kész kertészről, a gazdasági egylet elnökéről Móricz egész fejezetet írt a Hódmezővásárhelyi jegyzetekben (I. a 31. sz. jegyzetet). — a finnek példáját: Finnországban a megszállás (1809-1917) után ugrásszerű volt a fejlődés. 1919 júliusában kikiáltották a köztársaságot, és a parasztság szövetkezeteket, népfőiskolákat létesített. Mind az anyagi, mind a szellemi fejlődés nagy volumenű volt. Móricz Magyarországnak is hasonló szerepet szánt. VÖ. Kodolányi János: Suomi. A csend országa. Bp, 1937. Cserépfalvi K. 38. K: PIM M. 100/2657/1. — 1 f. Gépiratmásolat. 39. K: PIM M. 100/2675/1. — 1 f. Gépiratmásolat Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. most volt nálam egy vásárhelyi diák, aki meghívott jan. 10-re: A hódmezővásárhelyi útról és a Móric-
