Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

zöl Móricz egy részletet saját bevezetőjével: Dr. Gulyás István (1867-1941): Szabadulás a sanyarú sorból. Önéletrajz. Kelet Népe, 1942. márc. 15. 5-8.1. Ezenkívül 1942. márc. 21-én Debrecenben, a Déri Múzeumban rendezett Kelet Népe-esten felolvassa Gulyás Istvánról szóló, A jó tanár című írását. Megjelent Híd, 1942. márc. 31. 7-8., 32.1. Gulyás István önéletrajza később teljes egészében is megjelent: Gulyás István tanári önvallomása. Sajtó alá rendezte, bevezette: J. Gulyás Margit. Debrecen, 1980. Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára. Tiszántúli Régi Kéziratok I. L. még a 447., 451., 465., 468., 501., 509.1, 532., 533., 619., 649., 650., 656., 659., 672, 678, 680. sz. levelet. 447. K: PIM V. 4324/163/4. — 1 f. Autográf tintaírás, ismeretlen ceruzaírású rájegyzésével, a Kelet Népe cégjelzéses levelezőlapján. kapsz egy Erdélyt: L. a 446. sz. jegyzetet. —Édesapád helyzetén nagyon meg vagyok döbbenve: Gulyás Istvánról I. a 446. sz. jegyzetet. — Az Oláh Gábor könyvét várom! Szeremék közölni belőle: L. a 446. sz. jegyzetet. —Az Edda-fordítást is kérem, szívesen elolvasom: L. a 446. sz. jegyzetet.. 448. KJ Eredetije Illyés Gyuláné tulajdonában. Fénymásolatát I. PIM M. 78/7. — 1 f. 4- A Kelet Népe cégjelzéses borítékja. Autográf tintaírás. olyan fáradt s beteg vagyok, hogy írásképtelen: L. a 436. sz. jegyzetet. — Csak a Mihály-szerelme hozta ki belőlem ezt akis írást: A Babits Emlékkönyv számára kért Illyés Gyula — mint a kötet szerkesztője — Babits Mihályról szóló írást Móricz Zsigmondtól. Az Emlékkönyv 1941-ben jelent meg a Nyugat kiadásában. Móricz először megírja a Babits Mihállyal a Garda-tón 1913. július 12-18. című emlékezést, mely a Kelet Népében jelenik meg, 1941. aug. 15.1-6.1. Majd Az újak című tárcáját küldi el az Emlékkönyv számára. Ezt azonban Illyés nem fogadja el, a Magyar Csillagban közli, 1941. okt. 8-9.1, és az Emlékkönyvbe egy régebbi Babitscsal foglalkozó Móricz-írást kér. így Móricztól a Babits Mihály című, előszóra Nyugatban 1924-ben (I. 481^483. I.) megjelent írása kerül be a Babits Emlékkönyvbe (139-141. I.). L. még a 456, 465, 473, 482, 611, 773. sz. levelet és a 388. sz. jegyzetet. 449. M: Veres Péter koszorúja. 243.1. Az ígért tanulmány márkészen is van: Veres Péter: Népiség és szocializmus. Kelet Népe, 1941. szept. 15. 1-7.1. Előzményéről Móricz Virág idéz — keltezés nélkül — egy korábbi Veres Péter-levelet: „... valósággal felháborító, amit velünk szemben némely tudákos urbánusok és beteg asszimilánsok csinálnak. Nem nyugodhatunk bele, hogy a népi írókat azonosítsák azzal a reakcióval, amelynek még szóval sem tudnak ártani, tehát kínjukban minket marnak. Józan ész, tudomány, tárgyilagosság, humanizmus, mindegy, milyen jelszó alatt, de a lényeg: harc a népi írók ellen. Mi ez? Céltudatos küzdelem vagy beteg hisztéria, amely egy új kultúrréteg megszületését érzi, s a megsemmisüléstől retteg. Nagy dolog ez, szeretném jól megírni. Sajnos a tökéletesség csak ábránd, de mégis tudni kell, amit tudunk. Én próbálom hol itt, hol ott. Igaz, még széjjelázik a kis búzám, s az izgat és lefoglal, de ha csak a szept. l-jei számra kell, addig még elkészülhet... " L. Veres Péter koszorúja. 243.1. Különlenyomatként is megjelent ez a tanulmány: Veres Péter: Népiség és szocializmus. [Bp, 1942.] Magyar Élet kiadása. A címadó tanulmányon kívül tartalmazza még a füzet Veres Péter Parasztság és magyar jelleg című tanulmányát is. L. még a 450, 454, 457, 463, 488, 491. sz. levelet. — Szentistvánkor majd felmegyek: Vö. a 450. sz. levéllel.