Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

311. K: PIM M. 100/515/19. — 2 f. Autográf tintaírás. Tolnait: Tolnai Lajost. L. a 270. sz. jegyzetet. — Írtam is róla, kétszer, hosszabb cikkekben, így 1931- v. 32- v. 33-ban a Zsilinszky Szabadságában sa Válasz 1934júliusi számában (ez megjelent a Tanulmányok és Élmények c. könyvemben Petőfitől Adyigcímen): Földessy Gula: Tolnai Lajos (Szabadság 1933. dec. 31. 9. 1); Földessy Gyula: Petőfitől Adyig (Válasz 1934. júl. 111-116.1.); Földessy: Tanulmányok és élmények (1. a 166. sz. jegyzetet) 165-172. 1. A Szabadság című lap 1932-44 között megjelenő politikai és társadalmi hetilap volt. Szerkesztette Bajcsy-Zsilinszky Endre. A Válaszról I. a 137. sz. jegyzetet. — „a 67 utáni magyarságpolitikai és társadalmi romlási folyamatát" (hogy egy cikkemből idézzek): Az idézet Földessy Gyula Tolnai Lajos című cikkéből származik (1. fent.) — ottani református papsága utolsó évében: Tolnai Lajos 1868-1884 között volt Marosvásárhelyen református pap. —Képes Családi Lapok- 1879-1906 között megjelenő szépirodalmi hetilap, kezdetben az egyik legnépszerűbb képes folyóirat volt. —Murányi Árminnak a fia: Murányi Ármin (1841-1902) ügyvéd, szerkesztő, író, 1888-1900 között a Képes Családi Lapok főszerkesztője és kiadótulajdonosa. Tolnai Lajost szerkesztőként foglalkoztatta. Fiáról nincs adatunk. — Sötét Világra: Tolnai Lajos A sötét világ című önéletrajzi írása a Képes Családi Lapokban jelent meg 1894-95-ben. — Ezt a munkáját kellene legelőször kiadni Tolnainak: Erre nem került sor. A Tolnai jogutódjával, Hagymássy Bélánéval 1941 májusában kötött szerződés szerint Tolnainak ezt az egy művét az Athenaeum adja ki. A sötét világ 1942-ben jelent meg az Athenaeum kiadásában. L. a 270. sz. jegyzetet. — Gyulaiakat: Gyulai Pál (1826-1909) irodalomtörténész, kritikus, költő, író. Támadta az új irodalomszemléletet képviselő Tolnait lélekábrázolási és politikai következetlensége miatt, és megakadályozta őt abban, hogy a budapesti egyetemen előadásokat tartson. —Beőthyéket: Beöthy Zsolt (1848-1922) irodalomtörténész, esztéta, író. — Szászékat: Szemarjai Szász Károly (1829-1905) költő, műfordító, egyházi író. Merev konzervativizmusa miatt az új törekvéseket elutasította, és ennek következménye az is, hogy Tolnai Lajost valósággal üldözte. Szász Károly testvére, Szemarjai Szász Domokos (1838-1899) református egyházi író volt. Mikor 1884-ben püspök lett Erdélyben, Tolnainak, akinek legnagyobb ellenfele volt, el kellett hagynia Marosvásárhelyt. Vö. az 590. sz. levéllel. A felsorolt írók mind az irodalmi Deák-párthoz tartoztak, amellyel Tolnai egyre inkább szembekerült. E párt irodalomszemléletének volt meghatározó képviselője Gyulai Pál. 312. K: PIM M. 100/2359/2. — 1 f. Gépirat, autográf tintaírású aláírással, dr. Zeke Zoltán ügyvéd cégjelzéses levélpapírján, Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. Faust elleni ügy tárgyalásán: Faust Imre, a Kelet Népe üzletszerzője és a kiadóhivatal munkatársa 1940. július 28-án kilépett a szerkesztőségből. Mint e levélből is kiderül, Móriczcal pereskedett 3 havi felmondási illetményéért. Az e levélben említett tárgyalás jegyzőkönyvét nem ismerjük, a további tárgyalásokról 1. a 207. sz. jegyzetet. —Roskovcnszky Sándor: (1900—1981), ügyvéd. — Faust azt állította, hogy a munkakör megváltoztatása nem július, hanem június 27-ái törtált: Erről Móricz Zsigmond is így informálta Németh Lászlót 1940. június 27-én. L. a 207. sz. levelet. — Faust egyúttal becsatolt két levelet, melyekben Zsiga bácsi őt a kiadóhivatal vezetőjének nevezi: A leveleket, melyek nem maradtak fenn, Faust Imre az 1941. márc. 24-i tárgyaláson is bemutatta. L. a 207. sz. jegyzetel. — új határnapot, amikorra Zsiga bácsit is megidézi: L. a 207. sz. jegyzetet. — Célszerű leszközben esetleg kiegyezni: Ez meg is történt 1941. máj. 12-én. L. a 207. sz. jegyzetet. 313. K: PIM M. 100/1433/1. — 2 f. Autográf tintaírás Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. sajnálom, hogy betegeskedtél: L. a 307. sz. levelet és jegyzetet. —A Keleti pályaudvaron olyan frissen kaptalak a téli hajnalon: E találkozás dátumát nem ismerjük, — március-áprilisban is jól fogsz jönni itt: Móricz Zsigmond 1941 tavaszán tett erdélyi körútjáról I. a 368. sz. jegyzetet. — Toldalagi gróféknál: Tol-