Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

nek valamelyik előfizetőgyűjtője: Ez így nem valósult meg, azonban e levél írásakor már Balogh Edgár foglalkozott — Móricz Zsigmond kérésére — a Kelet Népe erdélyi propagandájával. L. a 281. sz. jegyzetet. — ide mellékelek néhány elmet: A melléklet nincs a levél mellett. 307. K: PIM M. 100/2694. — 1 f. Gépiratmásolat Móricz Zsigmond autográf ceruzaírású rájegyzésével. M: Tíz év II. 385.1. megígértem, hogy januárban elmegyek hozzátok Vásárhelyre: A tervezett erdélyi útról I. a 285. sz. jegyzetet. —kiújult a tavaly télen szerzett vesetáji reumám: Móricz Zsigmond 1940 februárjában Mátészalkáról visszatérve megfázott. L. a 102. sz. jegyzetet. Akkor szerzett vesebaja akadályozta meg decemberre tervezett erdélyi útját. — Tavaszig nan merek utazásra vállalkozni: Móricz Zsigmond 1941-es erdélyi útjáról I. a 368. sz. jegyzetet. — ide mellékelek egy újságdarabot: Nem tudjuk, milyen lapkivágatot akart elküldeni Móricz. Vö. a 313. sz. levéllel. —Jorgának: Iorga, Nicolai (1871-1940), román polgári történetíró és politikus, 1919-1920-ban a parlament elnöke, 1931-1932-ben miniszterelnök. — vállalkoznál-c arra, hogy a kérdést megvilágítsd: Molter Károly megírta a kért cikket: Erdélyi vérkeveredés. KN 1941. máj. 1. 9-10.1. VÖ. a 313. és 343. sz. levéllel. —A február elsejei szám Erdélynek van szentelve: L. a 293. sz. jegyzetet. — Balogh Edgárt, aki Prágából ismerek, kértem meg rá, hogy gyűjtse össze a cikkeket: Móricz Zsigmondot Balogh Edgár a prágai Sarló nevében meghívta Prágába, ahol az író 1930. nov. 14-én felolvasóesten találkozott az ottani magyar fiatalsággal. L. Balogh Edgár: Hét próba. Egy nemzedék elindul. Bp. 1965. 216218. I. Vö. a 293. sz. levéllel. — itt a Sényi László barátunk levele. Látom, az előadás ügyében: Sényi László 1940. dec. 20-i levelét I. a 285. sz. jegyzetben. Uo. a tervezett 1941. jan. 20-i előadásról. 308. M: M. Zs. utolsó levelei Erdélybe. 228-229. I.; M. Zs. levelei II. 347-349.1.; Tíz év II. 386-387.1. Nagy István kitűnő cikke: Ami kimaradt az erdélyi leltárból. L. a 298. sz. jegyzetet. —Asztalos István szintén kitűnő novellája: Béresek. L. a 305. sz. jegyzetet. Asztalos Istvánról I. a 285. sz. jegyzetet. — lázas fekvő vagyok: Móricz Zsigmondnak, mint 1940. dec. 26-án Molter Károlynak írja, kiújult a tavaly télen szerzett vesetáji reumája. L. a 307. sz. levelet. Vö. a 102. sz. jegyzettel. — itt a Kovács György cikke: Politizáló erdélyi urak. L. a 298. sz. jegyzetet. — csak a cenzúra engedje: L. a 15. sz. jegyzetet. — a február l-jei számot Erdélynek fogom szentelni: L. a 298. sz. jegyzetet. —a fiatal generációnak nevezetes dátuma a Vásárhelyi Találkozó. Nagyon jó volna, ha valaki ennek a rövid történetét és jelentőségét megírná: L. a 285. sz. jegyzetet. — Molter Károlynak ma írtam: L. a 307. sz. levelet. Móricz Zsigmond 1941-es erdélyi útjáról I. a 368. sz. jegyzetet. Vö. a 285. sz. jegyzettel. — írja tneg az erdélyi népek összeházasodásának képét: L. a 307. sz. jegyzetet. — hogy is van az hogy Erdély annyira szegény: Móricz Zsigmond a Kelet Népe 1941. márc. l-jei számát e kérdés feldolgozására szentelte. L. a következő írásokat: Móricz Zsigmond: Miért szegény Erdély? (3.1.); Bözödi György: A székelyföldi szegénység. (3-5.1.); Anghi Balázs: Mostoha föld, idegen kizsákmányolás. (5. 1.); Veress Pál: A székelyföldi ipari munkásság küzdelme a szegénység ellen. (6-7. I.); Székely József: A székelyföldi gyáripar gondjai. (7-8. I.); Balogh Edgár: A Székelyföld nyersanyagai. (11-12.1.) — Én a rádióelőadásom alapján világosabban akarom kifejezni azt a problémát, hogy amit erdélyi léleknek lehet mondani, az éppen a politikus tnagyar: Móricz Zsigmond 1940. dec. 16-án rádióelőadást tartott Erdélyi históriák címmel (L. PIM M. 100/4199/32.) Erre épül Reálpolitika, az erdélyi lélek alapvonása c. tanulmánya a Kelet Népe 1941. febr. l-jei számában. Vö. a 293. sz. jegyzettel. —Bocs kai-problàna: Erről is I. Móricz Zsigmond rádióelőadását és az erre épülő tanulmányt. — Tolnai Lajos L. a 270. sz. jegyzetet. — Tolnaiban megleltem a legnagyobb tnagyar regényírót: A levél írása idején bizo nyara már nyomdában volt Móricz Zsigmondnak a Kelet Népe 1941. jan. l-jei számában közölt vezéreik ke: Zászlöhajtás az elsikkasztott s mégis legnagyobb magyar regényíró elme, Tolnai Lajos előtt (1-3. I.):