Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
KJcsinyded rést nyitok ebbe az én vad örvény lésem be, azzal, hogy két apró írást mellékelek itt. Beszéljenek helyettem. 1940 novemberében születtek. Nem hiszem, hogy elolvassa őket, de ha mégis megteszi, nem hiszem, hogy meg ne értené belőle: egyetlen vágyam, hogy egészen meghaljak mint Én — és éljek többé ne én, hanem éljen bennem a Krisztus. 18 éves korom óta tudatosan ez a legfőbb vágyam — de oly makacsul erőteljes volt mindig az énem, oly szilaj az életigenlésem, oly vad a rúgkapálódzásom, hogy Isten semmit sem tudott velem kezdeni. Mindent rám hagyott: próbáld meg — és én semmit sem tudtam megszerezni, megtartani magamat, semmit sem tudtam igazán és kitartóan kérni — semminek sem tudtam örülni ezen az áron. Gyerekkoromban tudtam, ma is tudom: Isten többet kíván tőlem és nagyobbat akar nekem adni, mint amiért én handabandázok [!] — de még nem értem meg rá. Egyelőre tökéletlenül alkalmatlan vagyok még arra is, lássa [!], hogy Magának tudnék csak egy kicsit is segíteni, mert mindig újból előtérbe kerülnek egyéni kecmergéseim, és nem koncentrálom erőimet eléggé arra, hogy a Maga terhét is hordozzam imádságaimban — pedig Isten éppen csak ezt ez egyet kívánja, várja el tőlem. Amikor tartósan, kitartóan tudtam Magáért imádkozni, annak a nyoma mindig meglátszott az életén, az írásán. De ma hallottam a hangját — nem volt fáradt és lehangolt — Imoláék épp itt voltak, és én ennyinek is szívből örültem. Áldott karácsonyi békét és szívbeli örömöt kíván, kér Magának — őszinte testvéri szeretettel. Mária (L. PIM M. 100/2154/19.) — legnagyobb örömöt abban lelek, ha ismeretlen hotelekben elbúvok: Utalás Móricz „inkognitóban" tett vidéki útjaira. Szolnokon például azért időzött, mert fogadott leánya, Erzsike, fiát a közeli Zagyvarékason neveltette. 293. M: M. Zs. utolsó levelei Erdélybe. 226-227. I.; M. Zs. kolozsvári levelezéséből. 78. 1.; M. Zs. levelei II. 345-346.1. megörültem levelednek: L. a 285. sz. levelet. —Én nan tudom, milyen társadalmi propagandára gondolsz: én nem gondolok a Társaság segítségére: Balogh Edgár említett levelében írja: „2-300 előfizetőt társadalmi úton kell megnyernünk, közvetlen emberi meggyőzéssel." Móricz Zsigmond Társaság alatt az urakat, a vezető réteget érti. Balogh Edgár inkább író- és elvbarátai segítségére számított. —Asztalos Istvánt: L. a 285. sz. jegyzetet. — Szatczei Lászlót: L. a 285. sz. jegyzetet. — Bözödinek megjelent most egy tanulmánya a Magyar Eletbai: L. Bözödi György: A hazatért erdélyi irodalom. Magyar Élet, 1940. dec. 69.1. —cenzúra van: L. a 15. sz. jegyzetet. —a Kelet Nepáléi nincs pénz San egy fillér szubvenció, sem özön előfizető: L. az 1. sz. jegyzetet. — Lehetséges volna-e három-négy cikket kapni Erdély problémáiról a január 1-jci számba?: A cikkek határidőre nem érkeztek meg, mivel Balogh Edgárnak el kellett költöznie Kalotaszentkirályről s Kolozsvár később kapta meg Móricz felkérését. (L. a 302., 305., 308. és 315. sz. levelet.) Az 1941. febr. l-jei számban található ezért a tervezett erdélyi blokk: Móricz Zsigmond: Reálpolitika az erdélyi lélek alapvonása. (1-2.1.); Kovács György: Politizáló erdélyi urak. (3-4. 1.); Nagy István: Ami kimaradt az erdélyi leltárból. (4-5. 1.); Balogh Edgár: Erdélyi tanulságok. (5-6. 1.) —kikre gondolsz mint barátokra?: Balogh Edgár válaszát 1. a 298. sz. levélben. 294. K: PIM M. 100/85/4. — 2 f. Autográf tintaírás Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. Pál Gábor képviselő a parlamentben denunciált: Az országgyűlés képviselőházának 164. ülésén, 1940. dec. 2-án a következőt mondotta: „Felemlítem, hogy a tisztviselői kinevezéseknél fordultak elő hibák. Olyanoknak, akik nemzeti kisebbségi küzdelmükben állandóan akadályoztak bennünket, népünk megveretésében, meggyalázásában és meghurcolásában kiválóan tevékenykedtek, most a magyar állam kenyeret adott a kezükbe. (...) Előfordult az, hogy Balogh Edgár —Jaross Andor t. képviselőtársam bizonyára
