Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
csak magányban tudott dolgozni. Ezért is vonult, mihelyt tehette, felsőgödi nyaralójukba. A Balatonkenesén töltött idő számára áldozat volt: művei látták kárát. Vö. a 205. és 225. sz. levéllel és jegyzettel. — a firenzei út: L. a 158. sz. jegyzetet. — tavaszig kétszer annyit írok a Kelet Népének, ha fenntartod, mint ötszázért a Hídnalc A Híd című folyóiratról 1. a 261. sz. jegyzetet. Németh László ugyan továbbra is publikált a Hídban is, de 1940. dec. l-jétől valóban csaknem minden számban jelent meg írása a Kelet Népében. Részletesebben 1. a 242. sz. jegyzetet. — nan leheme átadni valakinek: A Kelet Népe eladása komolyan 1942 elején merült fel. L. a 642. sz. jegyzetet. 270. K- PIM M. 100/2470/3. — 1 f. Gépiratmásolat Móricz Zsigmond autográf ceruzaírású rájegyzésével. M: Tíz év. II. 362-363.1. nagyon sok dolgod van az őszi betakarítással: Erdei Ferenc akkoriban földet bérelt Szigetszentmiklóson (Leshegyen), ahol makói módra hagymát termelt. (Vö. a 773. sz. levéllel.) —Egyszer adom ki havonta 24 oldalon: L. a 265. sz. jegyzetet. Vö. még a 278., 279. és 327. sz. levéllel és jegyzettel. — a mellékelt Tolnai Lajos-novellát: Tolnai Lajos (1837-1902) költő, író, szerkesztő, a századvég prózairodalmának egyik jelentős képviselője. Szülőhelyétől, Tolna megyétől kölcsönözte írói nevét a Hagymássy családnév helyett. Jelentősebb művei: Az urak, A nemes vér, Az oszlopbáró, A szentistváni Kéry-család, A falu urai, A mai Magyarország, A sötét világ stb. írásainak minden erénye és fogyatékossága leleplezési szándékából ered, ez volt a forrása kegyetlen szatírájának és gyűlöletének egyaránt. Itt nyilván a Szentistváni-Kéry család című hosszabb elbeszélésről van szó, amelyet a Kelet Népe több részletben közölt: 1941. jan. 1. 5-11. I.; 1941. febr. 15. 5-7. 1.; 1941. márc. 15. 4-6. 1.; 1941. ápr. 15. 3-6.1. —Mindig nagyon szerettem Tolnait, s most Kemény Zsigmond mellé helyezem: A megvalósult Magvető (I. a 150. sz. jegyzetet) szülte Móricznak azt az ötletét, hogy a múlt század elfeledett íróinak műveiből kiad egy sorozatot átírva, korszerűvé téve az eredeti szövegeket. Tervei között Kemény Zsigmond, Kuthy Lajos, Pálffy Albert, Vas Gereben, Justh Zsigmond és Tolnai Lajos szerepelt (vö. a 150. sz. levéllel), „összeszedte Tolnai minden fellelhető regényét, elolvasta, felolvasta. Felkutatta öreg, nyugdíjas menyét, és máris küldte neki a havi száz pengő előlegeket..." (Móricz Virág: Apám regénye. 529.1.) Tolnai Lajos menye, Hagymássy Béláné a következő megállapodást kötötte Móricz Zsigmonddal: özv. dr. Hagymássy Béláné sz. Hindy Szabó Emma Budapest VIII. Népszínház u. 13. V. em. Budapest, 1941. V. 7. Nagys. Móricz Zsigmond úrnak Leányfalu Tárgy: Tolnai Lajos szerzői jogainak átengedése Köszönettel vettem tudomásul, hogy Ön hajlandó Tolnai Lajos műveivel foglalkozni, azokat saját átírásában vagy anélkül újból való kiadásra előkészíteni és azoknak forgalomba hozásáról gondoskodni. Abból a célból, hogy Ön ezt a munkásságot legjobb belátása szerint, önállóan és zavartalanul végezhesse, kijelentem, hogy erre Önnek mind magam, mind alábbiakban említendő gyermekeimre kiterjedő kötelezettséggel a következőket vállalom és engedélyezem. Tolnai Lajos, polgári nevén Hagymássy Lajos, férjemnek, dr. Hagymássy Bélának édesapja volt, és így öröklés útján, mint legközelebbi rokon, én kerültem műveinek szerzői és kiadói jogai birtokába, mint kizárólagos tulajdonos. Utánam, mint erre a jogtárgyra vonatkozó törvény szerinti és meg nem változtatható szándékom szerinti örököseim, gyermekeim: Hagymássy Béla és Hagymássy Magdolna, férjezett Korányi Miklósné, fogják e jogokat örökölni.
