Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
mási Áron voltak. Első száma 1940. szept. 27-én jelent meg. — Nagyon szép a Te cikked: Móricz Zsigmond: Urak és parasztok (Híd 1940. szept. 27. 8-9.1.) — Mitterholzer: Mitterholzer Béla (1905-?) Móricz Lili második férje. A Siemens cégnél volt gépészmérnök. — kolportálást: Kolportál: francia szó, jelentése: terjeszt, könyveket házhoz visz. —Apukám, gyere mielőbb, nézd és vezesd a próbákat: Nem tudjuk, hogy Móricz eleget tett-e lánya kérésének. 262. K: PIM M. 100/618/7. — Postai levelezőlap. Autográf tintaírás. ez év telén — télvíz idején — felkereste az Angol Királynőben: Móricz debreceni tartózkodásáról 1. a 45. sz. jegyzetet. — fantom ex Árkádia: Az Árkádia az idillikus költészetben a boldogság országa. Kazinczy Ferenc Csokonai Vitéz Mihály sírfeliratának javasolta az „Árkádiában éltem én is" mondatot, s ezzel Debrecent azonosította az Árkádia fogalmával. Ezt a debreceni írók a fogalom félremagyarázása miatt súlyos sértésnek vélték, és ezért lángolt fel az Árkádia-per néven ismert kicsinyes vita. De az Árkádia-fogalom ennek ellenére Debrecenhez kötődik. Az egész kifejezés jelentése: kísértet Árkádiából. —Zsiga Bátyám megszabadítassék egy esztetideje a fiókját nyomó irománytól, amely a Kalevalára vonatkozik: Móricz nem küldtevissza a kért írást, hanem — nyilván e levél hatására — a Kelet Népe 1940. dec. l-jei számban közölte az említett cikket (Gulyás Pál: Képek a Kalevalából. 10-12. I.). — a Maradandóság Városába: Debrecenbe. Utalás Ady Endre A Maradandóság városában című versére. —Állítólag nov. elején az erdélyi írók ruccannak le: Ez a terv valószínűleg nem valósult meg. — dec. első napjaiban nagy Ady-emlékestet rendeznénk: Az Ady-emlékestet 1940. dec. 7-én tartották a Déri Múzeum előadótermében 18 órai kezdettel. A Debreczen című napilap előzőleg kétszer ad hírt a készülő emlékünnepélyről: a nov. 26-i számban közlik, hogy Földessy Gyula Ady-relikviákat ajándékoz az Ady Társaságnak, és az ünnepélyes átadás dec. 7-én lesz (6.1.). A Debreczen dec. 5-i száma ismerteti az előadás pontos helyszínét és időpontját, valamint a tervezett programot (7.1.). Eszerint Földessy Gyula Ady és Debrecen viszonyáról tart előadást, és átadja az Ady-relikviákat, Hegedűs Lóránt a lelkében élő Ady-képről beszél, és elhangzanak Ady-versek is. A dec. 7-i szám ismét jelzi (5.1.), hogy aznap van az Ady-ünnepség, és újra felsorolja az előadókat, akik közt most már Gulyás Pál is szerepel Adyval és Ady ellen című előadásával. Ekkor a program már úgy módosul, hogy az Ady-emlékek — többek között az Új s új lovat című vers kézirata és egyéb kéziratok — átadása másnap, dec. 8-án 11 órakor lesz. A dec. 8-i szám hírt ad az Ady-estről (6. I.) — ahol végül Hegedűs Lóránt gyenge egészségi állapota miatt nem tudott részt venni —, Gulyás Pál és Földessy Gyula előadása azonban nagy sikert aratott, és itt jelentette be Földessy, hogy Ady-irattár, múzeum és könyvtár alakul Debrecenben. A dec. 10-i szám tudósít az Ady-relikviák átadásáról (5.1.). — Földessy Gy: Földessy Gyula. — Hegedűs L.: Hegedűs Lóránt. — Zsiga bátyám nem tetéznféj meg az ünnepélyt?: Móricz nem vett részt az Ady-emlékünnepen. L. fent. — Schiller Bürger-tanulmányát ismeri Zs. Bátyám?: Schiller A „népköltő" és az idea című 1791-ben írt tanulmányáról van szó, amelyből Gulyás Pál fordított le egy részletet A német irodalom kincsesháza című antológia (Szerk.: Keresztury Dezső: Bp., [1941.]. Athenaeum) számára. — Mindenki korán születik: Gulyás Pál alkalmi verse Móricz Zsigmondhoz. 263. K: PIM M. 100/1597. — 1 f. Gépirat autográf tintaírású aláírással az Országos Közoktatási Tanács Tankönyv Bizottsága cégjelzéses levélpapírján, ismeretlen ceruzaírású rájegyzésével: befizetve, levél ment XII. 4. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz intézett beadványával kapcsolatban: Móricz Zsigmond beadványát nem ismerjük, sem e levélre küldött válaszát. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ez időben Hóman Bálint volt. Róla I. a 207. sz. jegyzetet. —Magx'ctő: Móricz Zsigmond antológiájáról I. az 150. sz. jegyzetet. Móricz Zsigmond másfél évvel később újabb levélben fordult Hóman Bálinthoz a Magvető terjesztése ügyében:
