Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
A felmondási idő alatt szolgálati járandóságát mindenkor az eddigi mértékben és a rendes esedékességi időpontokban, vagyis havi részletekben a szokásos módon kapja kézhez. Törvényszerű végkielégítését a felmondási idő leteltével a szolgálati jogviszony megszűntekor fizeti ki társaságunk pénztára. A felmondási idő alatt a szolgálat teljesítése alól az igazgatóság nagyságodat mentesíti. Amennyiben Nagyságod a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának a szolgálati jogviszony felmondással történt megszüntetésére vonatkozó ezt a határozatát sérelmesnek tartaná, az ellen — az értesítés vételétől számított 15 napon belül — az 1929:XXX. t.c. 55.§-a értelmében a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságánál benyújtott panasszal fordulhat a 4.600/1933. M.E. számú rendelet 21.§-a alapján eljáró Döntőbizottsághoz. Tisztelettel: PESTI NAPLÓ Részvénytársaság (L. PIM M. 100/1694/3.) [Cégszerű aláírások] Móricz Zsigmond a felmondólevélre rágépelte a maga válaszlevelének aláírás nélküli másolatát: PESTI NAPLÓ R. T. tek. Igazgatóságának Budapest VII. Rákóczi út 54. F. év nov. 23-án kelt nb. levelét készséggel tudomásul veszem, de kérem, hogy az 1920. dec. 30-án kelt alapszerződésünk értelmében a felmondást Az Est érdekeltségek körébe tartozó összes lapokra méltóztassék kijelenteni. Maradok tisztelettel: Leányfalu, 1939. dec. 1. kész híve A felmondás előzménye az Est-lapok megszűnése, összefüggésben a sajtótörvénnyel és az első és második zsidótörvénnyel. Először a 90 év óta fennálló, legrégibb magyar napilap, a Pesti Napló szűnt meg. Utolsó száma 1939. okt. 31-én jelent meg. Nov. 2-án laptársát még elbúcsúztatta a Magyarország (A Pesti Napló megszűnt. 5.1.) és Az Est (Búcsúzunk a Pesti Naplótól. 3. 1.). Nov. 17-én e két napilap is megszűnt, azaz átalakult. Az Est 1939. nov. 18-án már Pest címmel jelent meg, reggeli lapként, továbbra is Bakos Ákos felelős szerkesztő és Pajzs Ödön felelős kiadó gondozásában. Ezt a lapot „Első évfolyam 1. szám" megjelöléssel kapták a régi előfizetők. A Magyarország nevét megőrizve, de új fejléccel jelent meg. Mihályfi Ernő felelős szerkesztőt Szvatkó Pál váltotta fel. Dietzgen Gábor megmaradt felelős kiadónak. Vö. Lengyel Géza: Magyar újságmágnások. Bp, 1963. Akadémiai K. 98.1. Sztamorai János (1879-1954) pénzügyi szakember, különböző bankok és a TÉBE igazgatósági tagja volt. 1939-ben a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának elnökeként ő államosította az Est-lapokat. 1939. okt. 15. után igazgatósági tag az Athenaeum Részvénytársaságnál. Vö. Bánáti Ágnes-Sándor Dénes: A százesztendős Athenaeum. Bp, 1968. Akadémiai K. 159. 1. —Huszonnégy óra alatt, huszonnégy pengővel a zsebemben, megvettem egy álomvállalatot, a Kelet Népét: L. az 1. sz. jegyzetet. — hátha tudnál valamit segíteni: Hegedűs Lóránt 1939. dec. 12-én válaszolt Móricznak: Kedves Zsigám! Szívből kelt leveledet szombaton kaptam a Tébében, vasárnap azonban Dorogon prédikáltam a templomban, tegnap, hétfőn pedig a Tébe ülését nem hagyhattam el. Azért írok most expressz Neked, mert most, 10 órakor kezdődik a Felsőház tárgyalása a földbirtokreformról, s az sajnos késő estig tart, valószínűleg négy teljes napot fog igénybe venni, vagyis teljesen kimeríti időmet.
