Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

Kimagasló kultúresemény gyanánt jegyezhetjük fel városunk történetében a június 29-én az Ipartestület nagytermében rendezett műsoros estet, mely szintén a Badár-géniusz jegyében folyt le. Az idő — sajnos — nem engedte meg a tervezett szabadtéri előadást. A termet zsúfolásig megtöltötte a nagyközönség, melynek soraiban az ország minden részéből lehetett látni sok olyant, akiket az est magas színvonala és egyetemes érdekű célkitűzése idevonzott. A műsort dr. Gunda Béla egyetemi m. tanár megnyitó beszéde vezette be, aki A magyar népi műveltség és a magyar társadalom címen a magyarságnak kelet-európai jelentőségéről, kultúrfölényéről emlékezett meg ezredéves távlatban, majd a népi műveltség ismertetésére tért át — méltatván Badar Balázs érdemeit is —, amelynek igazi jelentőségére csak most eszmélt rá értelmiségünk, elsősorban íróinak ösztönzésére. A CsenkJ Imre által betanított furulya kvartett szolgáltatta a műsor második számát. Bartók-Kodály gyermekdalaiból játszott el jónéhányat meleg siker kíséretében. Regős Ferenc festőművész lépett azután a pódiumra. Színes, rajongó szeretet hangján emlékezett meg Badar Balázsról, kinek élethivatása a természettől rendeltetett el. Agyagba faragta lelkének álmait. Önnön erejéből szárnyalt fel a klasszikus szépség magaslatára és a szenvedő magyar őstehetség örök jelképévé magasztosult. Forró tapsvihar fogadta a dobogóra léptekor IJ

try Anna énekművésznőt, akit a mezőtúri publikum a rádión át szívébe zárt. Burai Ernő cigányzenekarának kíséretében jóízű, hangulatos magyar nóták csendültek fel a festői népviseletbe öltözött művésznő ajkán. Üde csengésű, erőteljes szopránja izzásba hozta a hallgatóság kedélyét. Fokozta a hatást a művésznőnek temperamentumos gesztus- és arcjátéka. A fellelkesült közönség virágzáporral árasztotta el, és alig bírta leengedni a színpadról. Régebbről színpadi ismerősünkés keávencünk Sala Domokos ]öw sorra a művésznő után. Közvetlen folyamatossággal s a színpadi ábrázoló és előadó művészet igénybevételével szórakoztatott el kitűnően bennünket székelyföldi humoros és bús történetekkel és egy komoly drámai menetű költemény megrázó erőteljességű előadásával. Felzúduló tapsvihar jelezte, hogy ismét egy dédelgetett kedvencünk lépett a színpadra: Csclényi József, népdalainknak elhivatott interpretátora. Ó is, mint LItry Anna, illatos, színes és dús csokorral ajándékozta meg a nóták legjavából hallgatóságát ellenállhatatlan lendületű előadó- és énekművészettel. Nem egy ráadást kellett adnia, amíg megszabadult a színpadról. Tíz perc szünet után Massányi József adott elő élénk tetszés kíséretében Badar Balázsról néhány intim, anekdotikus ízű apróságot, amik jellemző világot vetettek Badar Balázs természetes életbölcsességére és derűs szívjóságára. Másodszorra jelent meg a színen Csclényi József cigányzenekar kíséretében, tetézni diadalmas sikerét szebbnél szebb, újabb magyar hazafias és szerelmi dalok eléneklésével. Feszült, komoly érdeklődéssel kísérte végig a közönség Móricz Zsigmondnak az előadását, aki a legégetőbb magyar .sorsproblémákról szólott. A magyar földműves és iparos társadalom fejlődéséről emlékezett meg, főleg az utóbbi fél évszázad folyamán, az öreg, középkorú és ifjú nemzedék osztályrészéről, beleszőve Badar Balázsnak csodálatraméltó munkásságát és világraszóló hatását. Ismét V

try Anna lebbent a színpadra elbűvölni a lelkeket édesbús nótákkal cigányzene hangjainál. Az az illúzió kísértett a közönség könnyes-örömbe fulladt szemei előtt az egymásra gyöngyöző nóták hallatán, mintha a „nemzet csalogánya" támadt volna fel haló poraiból gyönyörködtetni a késői nemzedéket. A forró sikerű est befejezéséül Kamarás József a műsorszámok konferálója Jenéi Jánosnak Badar Balázsról szóló gyönyörű költeményét olvasta fel általános tetszés kíséretében. „Móricz Zsigmond [1940] június 29-én és 30-án Mezőtúron volt a Badar Balázs Napokon, s az estélyen előadást tartott a kultúrát rohammal kereső népi ifjúságról" — olvassuk a Kelet Népe 1940. júl. 15-i számában a 16. lapon. Ugyané lapszámban Móricz Zsigmond Mezőtúri jegyzetek címmel részletesen is beszámol látogatásáról (5-6. I.). Móricz Zsigmond Mezőtúrra Hartyányi Istvánnal, a Turul Könyv- és Lapterjesztő Kft. munkatársával utazott. Erről megemlékezik az e jegyzetben közölt naplójában is. Móricz és Hartyányi között mezőtúri benyomásaik kapcsán polémia keletkezett. Hartyányi István Mezőtúron jártam... címmel levélformában írt glosszát közölt a Magyar Útban (1940. júl. 11. 2. I.).