Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

1-2. sz. 76-79. I.) és a Retök Gergöly írói néven író Réti Gyulától (1. PIM M. 100/797/1-4.). Ezt Réti Gyula a nyelvi kifogásokra válaszolva a Magyar Nemzetben is kijelentette (Retök Gergöly: Móricz Zsigmond védelmében. I. h. 1941. aug. 23. 6.1.). Ugyancsak Móricz Zsigmond védelmében szólalt meg Vér György a szegedi Délmagyarországban. Szerinte „mellékes kérdés, részletfilologizálás, szálkakeresés a csúcsig nyúló szálfán, vajon a Szatmárból való Móricz Zsigmond jól, gondosan és szabatosan beszéli-e a szögedi nyelvet. Nem, sok helyütt nem beszéli tisztán, helyesen és dallamosan. De talán — bocsánatot kérünk, aggodalmas kritikus urak — nem az a legfontosabb ebben a grandiózus kort visszaidéző, színteret hitelesen teremtő regényben, hogy Móricz Zsigmond gondatlanul szömöst és Szöntöst ír... mert talán nem a nyílt és fedett e betűk, az őzés íratlan, majdnem csak zenei és ritmikai törvényének helyes alkalmazása dönti el, hogy vajon mit jelent a magyar irodalomnak ez az új, hatalmas és virágzó Tündérkert..." (L. Vér György: Móricz Zsigmond a szegedi tündérkertben. Délmagyarország 1941. nov. 1. 7-8.1.) Bálint Sándor a Rózsa Sándor-regény második kötetének stilizálásában is részt vett. Móricz Zsigmond 1941 őszén, a Kelet Népe okt. l-jei számában kezdte meg trilógiának szánt műve második kötetének a közlését. Dec. l-jén a Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét című regény már az 5. folytatásnál tartott, a következő, dec. 15-i számban azonban tréfás üzenetet olvashatunk a folytatás elmaradásáról: „Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét? Ebben a számban nem. m. zs." (24. I.). Móricz Zsigmondot betegsége akadályozta meg az újabb regényfolytatások elkészítésében. 1942 áprilisában vette elő ismét a regényt, miután Debrecenben kipihente magát. Egy hónap alatt megírta a második kötetet az Athenaeum számára. A regény nagy részét nem volt alkalma újraírni, ez a kötet ezért nem olyan kidolgozott, mint a regény első része. A második kötet 1942júniusára — a könyvnapra —jelent meg, a tervezett harmadik kötetet — Rózsa Sándor igazságot tesz — már nem tudta megírni agyvérzése és halála miatt. A Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét is vitát kavart, pro és kontra. A támadók most nem annyira a könyv nyelvezetét, mint eszmei mondanivalóját, a betyár piedesztálra emelését — gyakorlatilag a feudalizmus éles kritikáját — kifogásolták (Milotay István: Az új Rózsa Sándor. Uj Magyarország 1942. jún. 28. 1-2. I.; Nyisztor Zoltán: Mi is „összevonjuk a szemöldökünket". Nemzeti Újság 1942. jún. 7.5.1.). Németh László, aki az eposzt üdvözölte az első kötetben, most alapos elemző tanulmányában a bírálóknak is válaszolt (Móricz Zsigmond s a betyárok. Magyar Csillag 1942. aug. 1. 94—104.1. Vö. [Gáspár Jenő]: Rózsa Sándor, mint népi ideál? Koszorú 1942. jún. 242-24.1. A cikket átvette a Népszava 1942. júl. 8-i száma, 6.1.; Féja Géza: Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét. Esti Magyarország 1942. jún. 1.3.1.; ( M. K.): Népi betyárkodás, betyár népieskedés. Magyarország 1942. jún. 10. 7.1.; G[ombos Gyula]: Móricz Zsigmond a Nyisztort ugratja. Magyar Út 1942. jún. 18.1-2.1.; Féja Géza: A betyár védői és vádlói. Híd 1942. júl. 1.16-17.1.; Juhász Géza: Rózsa Sándor körül. Tiszántúl 1942. júl. 2. 1.1.; [Lendvai István]: Nomád levele a „népi" hosszúnapról. Magyar Nemzet 1942. aug. 8. 4. 1.; Szabó Zoltán: Móricz Zsigmond Rózsa Sándor regénye. Magyar Nemzet 1942. szept. 5.9.1.; Czine Mihály: Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor. Irodalomtörténet 1952. (1. sz 44-57.1.). Itt említjük meg Móricz Zsigmond nyilatkozatát a Rózsa Sándor-regény második kötetét ért támadásokról, melyet kivonatosan közöl Móricz Virág (L. Tíz év. II. 490-491.1.) A nyilatkozat teljes szövegét nem találtuk a korabeli sajtóban. Vö. a 804. sz. levéllel. L. még a 204., 220., 230., 235., 442., 452., 461., 482., 484., 494., 496., 510., 512., 532., 552., 563., 593., 594., 677., 702., 706., 608., 716., 729., 740. és 754. sz. levelet. 199. K: PIM M. 100/707/24. — 2 f. Gépirat autográf tintaírású betoldásokkal, kiemeléssel és aláírással, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete elnökének cégjelzéses levélpapírján. M. Tíz év. 11.259-260.1. a Nyugatban megírtam himnuszomat Hozzád az Eletem regénye c. könyved megjelenésekor: Hegedűs Lóránt: Életem regénye. Móricz Zsigmond önéletrajza. Nyugat 1939. október 222-223.1. —Magvető: L. a 150. sz. jegyzetet. — Mérleg: Illyés Gyula Mérleg című költeménye a Kelet Népe 1940. jún. l-jei számának címlapján, vezércikként jelent meg. Meglepő, hogy a költemény miatt Hegedűs Lóránt annyira meg-