Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

178. K: PIM M. 100/2814.1 f. Gépiratmásolat Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. a ti akciótokban végzett téglaégetésről: L. a 78. sz. jegyzetet. —gyümölcskonzerválással kapcsolat [b]an: L. a 177. sz. jegyzetet. —fóldmívelési miniszter: Teleki Mihály gróf (1896-), 1938-40 között volt földmű­velődésügyi miniszter. 179. K: PIM M. 100/1750/2. — 1 f. 4- 4 f. melléklet. Autográf tintaírás Móricz Zsigmond ceruzaírású rá­jegyzésével. A melléklet: Puszta Sándor Népi felemelkedés című írása. A megbeszélt cikket: Nyilván a levél mellékleteként küldött írásról van szó. A cikk nem jelent meg a Kelet Népében. —Rostéty: Puszta Sándornak ez a terve nem valósult meg, nem ismerünk ilyen című írást tőle. 180. M: Tíz év. II. 293-294. Magvető címen irodalmi olvasókönyvet adtam ki: L. erről a 150. sz jegyzetet. —Már Arany János panasz­kodik, hogy a fiatalságnak milyen nehéz a régi magyar irodalmat tanítani: A hivatkozás forrását nem leltük. 181. M: Kelet Népe 1940. jún. 1. 13-14. I. Kovátsprofesszorét: Nem ismerünk adatot róla. —1879. június 29.: A dátum Móricz szülelésének idő­pontja. Az idézet nem pontos, Diósszilágyi könyvében (I. alább) nem szerepel e dátum. Ez a rész a könyv­ben így hangzik: „száz közül kilencvenkilenc a születési évét mondja". —Jó kis könyv: Dr. Diósszilágyi Sá­muel Orvosi intelmek című könyvéről van szó, mely először a szerző kiadásában jelent meg 1935-ben Ma­kón mindössze 100 számozott példányban. A nagy sikerre való tekintettel 1940-ben aztán újra kiadták az Orvosi intelmeket (Makó, Kner ny.), ekkor már 1000 számozott példányban. Móricz is nyilván ekkor is­merkedett meg Diósszilágyi művével. Vö. a 478. sz. levéllel és jegyzettel. 182. M: Kelet Népe 1940. jún. 1.13. 1.; M. Zs. levelei. II. 424.1. új könyvedet: Erdei Ferenc Magyar falu című könyvéről (Bp., 1940. Athenaeum) van szó. — az eddigi három: Erdei Ferenc előző könyvei: Futóhomok (Bp., 1937. Athenaeum), Parasztok (Bp., 1938. Athena­eum), Magyar város (Bp., 1939. Athenaeum) —A többi a megmozdíthatatlan politikára tartozik, amelyről mindvégigazt véltem: aki alkotni akar, ne foglalkozzék vele: L. az 1. és 17. sz. jegyzetet. — Ezen az oldalon a „kisfalvakról" beszélsz: Nyilván az Apró parasztfalvak című fejezetre (92-98. I.) céloz itt Móricz. — Te­leki József: (1790-1855) Tbrténettudós, Erdély kormányzója, az MTA első elnöke. Főműve: a Hunyadiak kora Magyarországon. Nyilván erre céloz Móricz. —A szállásbirtok: A különféle típusú falvak őse a ma­gános szállás, amely területileg, gazdaságilag és társadalmilag is teljesen egységes és oszthatatlan. Ezek egymás mellé helyezkedése révén jönnek létre a települési csoportok, kis- és nagyfalvak. 183. K: PIM M. 65. — 1 f. Autográf ceruzaírás a Kelet Népe cégjelzéses levélpapírján. Szakadt. olvasgasd a Magvetőt, s korrigáld, ami hibát találsz: Móricz Zsigmond antológiájáról 1. a 150. sz. jegy­zetet. Földessy Gyula a felkérésnek eleget tett. L. a 192., 194., 195, 208. és 211. sz. levelet. — új kiadás lesz: A Magvető második kiadásáról I. a 150. sz. jegyzetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom