Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

3. Intézetünkben nem hét, hanem tíz tanerő tanít, akik közül három tényleg iparosmester, de ezeknek is magasabb szakképzettségük van. Egy tanerő középiskolai fizika-matematikái szakos tanári diplomával rendelkezik. A többieknek ugyan tanítói oklevél szerinti az alapképesítésük, de amint méltóztatott írni, számos szaktanfolyamon (és minden esetben dicséretes eredménnyel) vizsgát tettek. Azonban ezeken nem az iparágak alapismereteit sajátították el, hanem az ipariskola részére előírt tantervi anyagot ismerték meg olyan mértékben, ahogy azt az iparoktatáshoz fűződő magasabb érdekek megkívánják. Ezeken a tanfolyamokon nemcsak a tanítói diplomával rendelkezők, hanem tanárok, mérnökök, iparművészek is kötelesek részt venni, ha ebben a típusú ipariskolában tanítanak. És bizony a szaktanfolyamok vizsgáin, amint azt a tapasztalat bizonyítja, nívó, szellem és tudásbeli különbség nincs. Ugyanaz a megállapítás az ipariskola nevelési, oktatási munkájánál is. Az elemi iskolai tanítói alapképesítéssel rendelkezők ugyanúgy megállják helyüket, mint a többi oktatók, és nemcsak csiszolják a növendékek kulturális hiányait irodalom, történet és fizika tanításával, hanem az előírt tantárgyakat, nevezetesen: magyart (nyelvtan, fogalmazás, irodalomtörténet, üzleti levelezés), földrajz-történelmet, számtant, mértant, természettant, vegytant, polgári jogi-, kötelességi-, közgazdasági ismereteket, ipari könyvvitelt, költségvetéstant, szabadkézi és mértani rajzot, szakrajzot és szer kezettant, technológiát, kereskedelmi számtant ugyanolyan fölkészültséggel és eredménnyel tanítják, mint esetleg a kassai gépészmérnökök, vegyészmérnökök s a magasabb képzettségű mesterek, habár itt, nálunk, Hódmezővásárhelyen villanyerőre berendezett szerszámgépek még egyelőre nem állnak rendelkezésünkre, de igyekezni fogunk azon lenni, hogy szegénységünkhöz mérten minden szükséget beállítsunk fejlődő iparoktatásunk szolgálatába. Ezt bizonyítja az a tény, hogy új ipariskolánk épületterve már az illetékes minisztériumban fekszik, és a közeljövőben, mint a jelek mutatják, fel is épül egy korszerű ipariskola a 137 %-os pótadóval sújtott városunkban. És még egyet: a hódmezővásárhelyi ipariskolában nagy százalékban néptanítói alapképesítéssel rendelkező tanerők emelték ez ideig is, és emelni fogják a jövőben a szakképzettséget arra a magaslatra, ahol az ország bármely ipariskolájában van, és ha az adottságok megengedik, arra a magaslatra, ahol az Nyugat-Európa ipari államaiban van. Ezt bizonyítják a szakfelügyelőink nyilatkozatai és azok a miniszteri elismerések, amelyeknek a hmvásárhelyi ipariskola birtokában van. Ezt tartottam szükségesnek iskolánk és tanerőink reputációja érdekében nagyságos Főszerkesztő Úr szíves tudomására hozni azzal a kérésemmel, méltóztassék ennek a Kelet Népe legközelebbi számában hangot adni. Hmvásárhelyen, 1940. II. 22. Kiváló tisztelettel: Szeghő István ipariskolai igazgató és volt újságíró és lapszerkesztő