Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)
Ibolya is írt nekem levelet, és Vámbéri Gusztáv. Vámbéri Gusztáv arra kér, hogy adjak engedélyt, hogy felvehesse a 20 százalékot. Én itt külön adok engedélyt arra, hogy felvehesse, mert így állapodtam meg vele. Ide mellékelte levelét az Oriónnak, amit én elküldök Apukának. Szóval ne nyugtalankodjék Apuka, egészségem jóra változott. Édesapám, most a Kelet Népéről írok. Apukám sok mindent kérdez, amire felelnem kell. Itt az ágyban volt annyi gondolkozni való időm, hogy megrágjam a Kelet Népe dolgát. Nagyon kérem Aput, hogy ha csak egy mód van rá, akkor nem szabad a Kelet Népét csak egy hónapban megjelentetni, a nyári időszak alatt sem. Pláne hogyha hirdetést kapunk bele. Mert hogyha az Orion most lefizet Apunak 1200 pengőt, az nagy segítség. Itt írja Vámbén Gusztáv, hogy a Weiss Manfréd-gyárral is lekötött kéthavi hirdetést. Ez is nagyon jó. Úgy látom, ügyes fiú ez a Vámbéri, bármennyire is nem tetszik nekem. Akkor valahogy ki tudjuk húzni a Kelet Népével való, összegyűlt kiadásokat. Szóval gondolkodjon rajta Apuka, és ha kedve van, és érzi Apuka azt, hogy van Apuban annyi erő és önbizalom, akkor nem szabad elcsüggedni. Majd én is igyekezni fogok arra, hogy ami tőlem telik, mindent megtegyek a Kelet Népe érdekében. Itt már meg fogom kezdeni Kolozsváron. Mindenesetre a Méhkas címére meg kell indítani a Kelet Népét 5 példányban. Nagyon érdekes dolog lenne a spiritizmusról szóló cikke Apunak, de nagyon kérem Aput, hogy jól tessék áttekinteni mindent, mert az a spiritiszta társaság nem más, mint egy szekta, és ha Apu ezt eltéveszti, akkor jöhet egy nem mindennapos támadás. Ami aztán nagyon érdekes lenne, mint vita, de kárt is okozhat. És ha Apu ezt mindennek ellenére jónak látja, arra kérem Apámat, hogy ezt a zsinórt, amit akar a spiritisztákról, tegye alulra a címlapra, és felül pedig egy spiritiszta képet helyezzen el. Ez részemről nagyon érdekes szám. Jaj, Apuka, a levelét utólag kaptam meg, és én nem voltam olyan okos, hogy magamtól eszembe jutott volna, mielőtt Sárközihez elküldtem volna az aláírt íveket, nem írtam ki a neveket. 33 ember aláírását küldtem el. Most arra kérem Édesapámat, legyen szíves elmenni Sárközihez és ldírni a neveket. Akkor minden rendben lesz. Még az a jó, hogy Apu otthon van. A körutat, ha Apunak volnék, már most megkezdeném itt Erdélyben, mivel én úgyis itt töltöm az időt. Azután ősszel lemehetünk Kassára, Ungvárra, Munkácsra, Beregszászra, Szatmárra, Szilágysomlyóra és Zilahra. Nagyon téved Apuka, ha azt hiszi, hogy Tolnai Lajost nem ismerik Erdélyben. Igenis ismerik, és ha Apuka megcsinálja a kötetet, már érdeklődtem, meg is fogják venni. A Magvetőt meg akármennyit el lehet adni új kiadásban. Ne féltsen Apuka, én mindig Apu mellett állok, és csak azt nézem, hogy Apunak a kívánságai teljesüljenek. De most egyelőre szeretném, hogyha Édesapám legalább egy hónapot pihenne, és mindentől mentesítené magát, mert ha most pihen Apuka, akkor sokkal többet fog tudni dolgozni és újult erővel a munkának látni. Nem szabad Apukának már olyan sokat dolgozni. A Rózsa Sándor megírása után pihenni[e] kell Apukának. Én hallottam egy fürdőt Apukának a részére: Sztána. Azt hallotttam, hogy az kiöl minden fáradtságot az emberből. Oda kellene Apukának lemennie. Na, de azért mindenesetre legelőször hozzám. Már alig várom, hogy láthassam. A Rózsa Sándor nagyon jól fogyott itt, azt is hallottam. Például a Méhkas még utána is rendelt. Apukám! Ha a Püskire nem vigyáz, az olyanokat tud mondani Apukának, hogy szédül tőle a feje. Nem is igaz, hogy külön sátra volt itt. Könyvei lehet, hogy jól mentek, mert Nagyváradon is volt, itt is volt, hát árult valamit. Mi lett volna a sok szegény kolozsvári könyvkereskedővel, ha az emberek mind körülötte „tolongtak"
