Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

nem jó itt az idegenben egyedül lenni, mert bizony itt nekem mindenki ismeretlen. Kolozsvárról még nem írok semmit, mert még nem ismerek semmit, csak a Mátyás király teret, itt, ahol lakom. Sok csók, csók, csók, csók, csók: Erzsike Budapestf !], 1942. VI. 9. 734. MÓRICZ ERZSÉBET - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Kolozsvár, 1942. jún. 9.] Édes, aranyos Apukám! Ma kedd este van, és itt ülök egyedül ebben a kis szobában, és apukára gondolok, hogy milyen jó lenne, ha mellettem lenne. Este van, és nem mentem sehova. Nem is tudom, hogy mi lesz itt velem, mert bizony nem lehet egy fiatal házaspártól azt kívánni, hogy este engemet vigyenek szórakoztatni, amikor alig várják, hogy elbújjanak. Mást meg még nem nagyon ismerek. Balogh Edgárékhoz holnapra vagyok hivatalos ebédre. Nagyon helyes asszony a felesége, de mégis nekem van benne valami furcsa abban az asszonyban, de máskülönben semmi kifogásom, mert jó bőbeszédű, sokat beszél, és nagy az ismeretsége. Színházba akarnak vinni, de nem tudom, hogy sikerül-e, mert holnaputánra meg vagyok híva Dobóékhoz ebédre. Nem nagyon szeretem elfogadni a meghívásokat, mert tudom, hogy majd azt apukának kell valamivel visszahonorálni, de részint meg örülök neki, mert bizony akkor az én pénzemnek hamar vége lenne. Egy ebéd belekerül 6—7 P-be, nagyon drága, sokkal drágább, mint Pesten. Vacsorázni meg mindig el szoktam menni valahová, mert bizony elég, ha reggel iszom tejet, és délig semmi mást nem eszem, nemhogy még vacsorára is tejet igyam. Csak nem fogyókúrázni jöttem én ide, hanem egy kicsit rendbeszedni magamat. Nem vettem még magamnak semmit, azt lehet mondani, de már a pénzemnek 140 megszakadt. Az útiköltség volt 23 P, mikor ide megérkeztem, akkor a nénit kifizettem két hére, az belekerült nekem 60 P[-be]. Most vettem egy üveg kölnit a Tóthnak a feleséginek, hogy valamivel neki is kedveskedjek, meg egy töltőtollat, összesen belekerült nekem 26 P[-be], meg egy-két postaköltség, meg élelem, mert nem hívnak, csak ebédre, a többiről nekem kell gondoskodnom. Még Balogh Edgárnénak nem is tudom, hogy mit fogok venni. Nem nagyon tudok semmit venni, mert magamnak is akarok egy blúzt venni, mert bizony most látom, hogy én mennyire egyszerű ruhában vagyok ezekhez képest. Apukám, nem is képzeli, hogy milyen nagyon öltözködnek itt az emberek, még jobban, mint Pesten. De nem baj, mert annak meg örülök, hogy ilyen n[a]gyszerű üzletet csináltam, mert már nemsokára el fogok küldeni negyven darab aláírást, és akkor már megkerestem, amit kiadtam. Negy[ven] aláírás az négyszáz pengő, és a héten az egész biztos meglesz, ha nem több. Mindenesetre igyekezni fogok. Csak tessék bemenni a Sárközihez, és megnyugtatni, hogy már van, csak egyszerre akarom neki elküldeni. Ezek mind olyanok, akikben megbízhatnak. Nagyváradra nem mentem át, majd apukával, mert bizony egy napra nem találtam érdemesnek. Csak a fáradság meg akiadás, majd ha apuka megjön, akkor átmegyek, de most egyelőre nem megyek, csak itt gyűjtök. Most mondta Balogh Edgámé, hogy majd szerez nekem egy jó helyet, ahol olcsón ebédelhetek. Majd meglátom, milyen az az olcsó hely, mert mindenhol azt mondják, és végül ki-