Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

Szentjóbi is, lekenyerezi egypár ilyen dologgal, és képes neki a szolgája lenni, és nem is gondol arra, hogy ő már harmincéves, és nincs neki semmi komoly pályája. Na, de hát ne törődjünk más bajával. Édes apukám, minden a legnagyobb rendben van. Batemay nagyon kedves, mert most is itt van, és sürgeti a lap nyomását, hogy apukának minél előbb küldhessünk lapot. Meg akarjuk lepni apukát, mert a lap nagyon szép. Édes apukám, megvettem a malacot, nagyon édes, úgy eszik, hogy mindent megenne, olyan fürge, és mellette nagyon szelíd. Haj, meglátja, apuka, hogy ezt az egy malacot hogy felneveljük, csak a jó Isten meg is tartsa. Jani kezd megjavulni, szépen dolgozik, úgy látszik, hogy használt neki a múltkori beszédem. A kis Imike nagyon szeretné már apukát látni, írni akar megint egy levelet. Azt mondja, hogy megírja, hogy nem eszem, majd én megírom. A hatvan pengőt már meg is kaptam, de Princné még mindig nem adta meg a pénzt, tessék elképzelni, mennyire hiányzik az nekem, mert apuka azt is kiszámította, hogy hova tegyem. De most már megint vidám vagyok, mert van rengeteg pénzem, majd spórolok, hogy sokáig tartson. Haragszom, hogy ez a Réti nem hozott semmit. A csekkeket mind lebélyegeztük, és leadtuk az expedícióba. Jól van? Nem tudom, mire kellett ez, hiszen rajta van, hogy [a] Kelet Népe Kiadóhivatala. Tessék szólni ott valakinek a szállodában, majd ott megcsinálják apukának az írógépet. Biztosan van ott olyan valaki, aki értsen a géphez, ha nem, akkor is tudnak valakit szerezni, aki majd megcsinálja. Nagyon hiányzik nekem már valami is, azért is vagyok olyan nagyon rosszkedvű. Azt hiszem, hogy tetszik érteni, hogy mi... Berci kint van nálunk, szegény nagyon rossz bőrben van. Tessék szíves engemet értesíteni, hogy mit csináljak vele. Ott tarthatom-e egy-két hétig, vagy küldjem haza? Ha nem veszélyes a tüdőbaja, akkor azt hiszem, hogy ott maradhat. Csak Imikét féltem tőle, mert egy gyerek könnyen megkaphatja. De ha apuka mondja neki, hogy menjen haza, akkor nem haragszik rám, de ha én mondom neki, hogy menjen el, akkor megharagszik rám, azt meg nem akarom. Szegény most mit csináljon, még dolgozni sem tud. Elszámolást holnap küldöm, ha meg tudom csinálni, akkor még ma, de azért gondolom, hogy holnap, mert akkor már a honoráriumszámlát is el tudom juttatni. Nagyon fáradt vagyok. Szeretek aludni, de bizony nem sokat, mert este hazaérek, és akkor még beszélek [Jjanival, hogy mit csináljanak holnap, akkor már tíz óra, és még lefekszem. Akkor reggel megint. Mindennap reggel korán felkelni azért egy kicsit fárasztó. Csók Erzsike 669. RÉZLER GYULA - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Budapest, 1942. márc. 13.] Budapest, 1942. március 13. Mélyen tisztelt Főszerkesztő Úr! A Kelet Népe márc. l[-jei] számában Márkus István tollából Mi történik a magyar szo-