Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

ciát akarok tartani róla. S nincs több példány, csak a kézirat, de az nehezen olvasható. A márc. 15[-i] szám első cikke a Juhász Géza írása, ez a második. Regény, Népfőiskola és ami még belefér a 16 oldalba. Tegnap kutya rossz napom volt, de csodálkozva veszem észre, hogy ma jobb a fejem. Szeretettel ölel Debrecen, 1942. márc. 6. 650. MÓRICZ ZSIGMOND - MÓRICZ ERZSÉBETNEK [Debrecen, 1942. márc. 6.] Édes fiam, ma nincs mit írnom sürgősen, hiszen beszéltünk, s azóta megkaptad a tegnapi levelemet is. Úgy látszik, az éjjeli vonattal csak az expressz leveleket szállítják, nekik nem sürgős a többi. Azért mondtam, hogy az expressz 60 fillér, mert 20-at a közönségesre is kell ragasztani. Nem értem, mi baja van Imikének. Mi az a lábával? Nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy talán a betét hiányzik neki. Meg nem rándult, legalább nem hallottam erről. Nézesd meg Dugárral! Ma nekem olyan jó napom volt, mint eddig még egyszer sem. Egész nap elég tűrhető volt a hangulatom. De a munkakedv még mindig messze van. Mit akar Sz[en]tjóbi? No, majd meghallom tőle holnap, ha csakugyan eljön. A kéziratot azért küldöm, mert a kiszedése sürgős. A macskabőr nem jön ebben a számban, csak a következőben, s addig a kliséket elküldöm. A Virág cikke biztosan nálam van, de nem találom. Majd reggel megkeresem, az egész táskát átnézem. Én csak reggel tudok valamit dolgozni. A napirendem ez: Reggel dolgozom, vagy alszom tízig. Akkor elmegyek a könyvtárba vagy sétálok. Délben 1-kor ebédelek, akkor lefekszem, s alszom délután fél ötig. Akkor felöltözöm, s minden délután 5—7-ig a Bika kávéházában vagyok, ahol asztalom van, s ott mindennap megkeres néhány debreceni író, tanár, olyan ember, akit kedvelek. Ha olyan jön, akire nem vagyok kíváncsi, attól azonnal elbúcsúzom. Állva fogadom, nem ültetem le, hanem nagyon kedvesen kezet nyújtok neki, s elbocsátom. Nem szeretem a sok embert. Egyáltalán, fárasztanak az emberek. Hét után eljövök a szobába, befejezem a levelezést, s viszem a postára. Fél kilencre visszaérek a Bikába, s megvacsorázom, akkor még egy fél órát sétálok, s hazajövök aludni. Ma megkaptam a Jócsik eljegyzési kártyáját. Március 10-én lesz az esküvője, este hat órakor. Simándy beszélt vele, s mondja, hogy Jócsik folyton beteges. Kár ezért a szegény fiúért, egész életében beteg, s olyan, mint egy bika. Mi baja lehet? Kelemen többet van bent, mint Jócsik szokott? No, csókollak, babám, isten veled, a 100 P megjött.