Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

hogy hova mennyi kell. Hisz magának ezt már régen meg kellett volna csinálni. Addig nem is kezd el az ember dolgozni, amíg azt nem tudja, hogy miből mennyi kell, amikor tudja, hogy virágeladás nem lesz. Hisz maga volt a legjobban annak ellene, hogy szüntessük meg az eladást, és most meg nem tudja, hogy miből mennyi kell ebben a kertben, amit maga már egy éve hogy művel. Végül meghagytam neki, hogy mire este hazamegyek, akkorra nekem meglegy[en] a méret, hogy miből mennyi kell, és aztán majd én megmondom, hogy mit és mennyit kell kidobni, dacára annak, hogy akkor már ő is fogja tudni. Aztán szépen megkértem őt, hogy a fákat szedje rendbe minél előbb, erre azt mondta, hogy már fele készen van. Erre én is nyugodtabban beszéltem vele, és kértem, hogy legalább minden este nekem jelentést írjon, hogy mit csinált. Erre azt mondta, hogy nem csinálja meg, mert ő este már fáradt. Még egy kicsit akaratoskodott, de aztán mégis azt mondta, hogy megcsinálja, ha mindenáron kíváncsi vagyok rá, hogy mit csinált egész nap. Magokra kell majd, apuka, húsz pengő, meg dughagymát is kell rendelni legalább tíz kilót, annyi kell, mert most annak jó ára is van, és szóval konyhak[e]rti dolgokat kell szerezni. Ez a Jani nem lenne ám rossz, csak ennek mindig a sarkába kell állni, mint a rossz lónak, aki nem akar menni. Nem tud önnönmagának munkát adni, és nem szeret dolgozni, csak parancsolni, azt igen. Nem is bánom, hogy lesz neki egy ember, talán akkor majd jobban töri a fejét, hogy mit is kell neki csinálni. A malacra nem adott apuka pénzt, azt is el kell már hozni, de előbb majd meg fogom nézni, mert zsákbamacskát nem akarok megvenni. A Janinak kevés a pénze, majd ha nekem lesz, akkor adok neki. Még megvan a két ötvenpengős cs[e]kkem, de nem akarom beváltani addig, amíg nem muszáj. Mindenki javulást kíván apukának. [K]elemen is azt mondta, hogy csak legyen apuka nyugodtan, rendben lesz minden. Most hozott ide Batemay megint egy csomó film[es] címet, és azoknak is kell írni még, csak legalább sikerülne valami, de jó is lenne. Sokszor csókolom, és legyen apuka vidám, és ne törődjön a világgal. Budapest, 1942. III. hó 4. Sok csók Erzsike A holnapi viszontlátásra, mert annyi, mintha apuval beszélgettem volna, csak éppen nem volt itt, és nem hallottam a hangját. Szeretném, ha Imike el volna már intézve. Keresztlevelet sürgősen, mert több mint valószínű, hogy beviszik katonának, és akkor elmarad az egész. Na, megyek, mert fáradt vagyok, majd holnap írok érdekeset. Csók Erzsike 647. MÓRICZ ZSIGMOND - MÓRICZ ERZSÉBETNEK [Debrecen, 1942. márc. 4.] Édes fiam, leveledet csak most kaptam este 8 órakor, mivel 9-ig fel kell adni a levelemet, csak néhány sort írok. Amiket írsz, nagyon szép és jó, és igazad is van. Majd ezekről holnap külön írok, s holnapután megkapod a választ. A kertészt el kell bocsátanunk, s az