Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

egy részét leírja és a tudósításban közölje. Ha ezt akarja, ez rendelkezésére áll. Én akkor nagyon beteg állapotban voltam már, s az előadást nem is tudtam megtartani. Valami súlyos „legyintést" kaptam, amitől kórházba kellett vonulnom, s karácsonyig ott is voltam. A tudósításban nem közöltek semmit, ezzel én megszűntnek [tejkintettem a Népsz[av]a közt és köztem levő érintkezést, s nagy megdöbbenéssel hallottam, hogy cikkem jelent meg benne. <Nagyon megdöbbentem, hogy a lapok sorra megtámadtak, hogy a Népszava oldalára adtam át magam> Mivel én soha semmiféle politikai pártnak tagja nem voltam, még így sem vállalhatom egy politikai iránynak a képviseletét, ha véletlenül egy alkalommal kerültem oda. A politika olyan, mint a magasfeszültségű áramvezető drótok. Ha valaki vigyázatlanul érinti meg, <megégeti> agyonüti, mindenesetre súlyosan megperzseli. így <vagyok> állok én most itt leperzselve. Nem enyhíti a dolgot, hogy ugyanabban a számban Szekfű Gyula is ott van, és az egész szám valósággal nemzeti és történelmi alapra van fektetve. Budapest, 1942. jan. 7. Barátod Móricz Zsigmond 596. FENYŐ MIKSA - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [H. n. 1942. jan. 7.] Kedves barátom, hát először is „Menyhért" és nem „Menyhárt", éppen azért, hogy a kiváló előddel öszsze ne tévesszenek. De nem ezért írok, hanem merthogy lapodból látom, hogy beteg voltál, s most is kúrára, pihenőre kényszerülve. Nagyon szeretnék beszélgetni veled, rólad, rólunk, mindenekről; ha kedved van ehhez, Budapestre jövet telefonozz rám (3647—67), szívesen megyek el akárhova, hogy veled találkozzak. Szíves kézszorítással 1942. jan. 7. Fenyő Miksa 597. MÓRICZ ZSIGMOND - SZVATKÓ PÁLNAK [Leányfalu, 1942. jan. 8.] Szvatkó Pál főszerkesztő úrnak Kedves Barátom, a Népszava mai kérdéseire megismétlem, hogy nem volt joga tőlem karácsonyi vezércikket közölni.