Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

[Kolozsvár, 1941. jún. 14.] Sándor József ma 88 éves. Tolnai Lajosnak személyes ismerőse volt s nagy tisztelője, ő írta a Kelet Népében legutóbb azt a szép cikket. Azóta még egyszer voltam Marosvásárhelyen, s igen érdekes adatokat kaptam. Különös, szinte tüntetnek ma itt az emberek avval, hogy mennyire tisztelik a Tolnai emlékét. És nevetnek saját szüleiken. Kézcsókkal s tisztelettel Kolozsvár, 1941. VI. 18. Móricz 431. CSATÁI IBOLYA - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Budapest, 1941. jún. 16.] Budapest, 1941. június 16. Kedves, ió Főszerkesztő Űr! Nagyon régen nem hallottunk semmit Főszerkesztő Úrról. Nekem van egy kis beszámolóm, és ezért írok. Remélem, hogy meg tetszett kapni az előző leveleimet Marosvásárhelyről. Mi köszönettel vettük a csekket, és azonnal befizettem a számlát, ami a papírral együtt 304,19 fillért tett ki. A lapokat is elküldtük rendben, még szombaton. Nem tudjuk megérteni, hogy miért érkeznek az előfizetők címére oly későn. Úgy hallottam, hogy itt a postán kell megreklamálni, mert itt van a hiba. Senkit nem állítunk le azért, mert nem fizet. Nem olyan szokatlan jelenség ez az igen tisztelt előfizetőknél. Sajnos. Ma befutott az Együttműködéstől a 100 P, csekkre. Már nagyon féltem, hogy meggondolták magukat, mert 5[-én] volt az előadás, és a titkár megígérte, hogy aznap elküldi, de bizony csak ma kegyeskedtek feladni. Jelenlegi csekkállományunk 7943 számon változatlanul: 152,94 fül[ér]. A 33 133 sz[ámon] 722,63 fü[lér]. Ebből leszámítódik az a háromszáz pengős csekk, amit legutóbb tetszett küldeni. Tehát 575,57 fillérünk van. Pénteken a Franklintól ideküldtek 50 fűzött Magvetőért, amit becsomagoltam, mert délelőtt jártak itt, odatelefonáltam, hogy jöjjenek érte, de még máig nem jöttek, pedig nagyon kell. Itt is lesz 52 pengő[n]k — Réti dr. ma behozta a rég várt Egyesült Izzót, 30 P előfizetésben, de csekket kell küldeni, és holnap, ha lehet hinni az Izzónak, beküldi a pénzt. Az új szám nagyon szép, remélem, hogy már megérkezett Kolozsvárra is. Megkaptuk, helyesebben Kelemen úr megkapta azt a fényképet, amit tetszett küldeni. Olyan remek, hogy fájt a szívünk, hogy nekünk nem küldött a Főszerkesztő Úr. Ezért nagyon szépen kérjük, hogy legyen olyan jó, és két darabot részünkre is küldjön — ha nem vagyunk nagyon szerénytelenek [—] egy aláírással. Lili épp most ment el, és sokszor csókoltatja a Főszerkesztő Urat, és Neki is nagyon tetszik a kép. Ma ő is küld egy levelet a Főszerkesztő Úrnak, de milyent!