Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

portás felmegy veled az irodába, és ott lerakod az ablak előtti sarokba a 12 csomagot. A másik tizenkettőt pedig tovább kell vinni. De az sem baj, ha nem viszed, mert nem tudom az utat megmagyarázni. Rakd csak le az egészet a Kelet Népénél. Majd érte megy, aki el akarja vinni. Tehát minél előbb vigyél be 25 csomag Magvetőt. Barna papírcsomagolásban, egy csomagban van 40 darab. Még egy gondom van. Hogy a pénzt hogy kapod meg. Én most írok Ibolyának, a Kelet Népe kisasszonyának, hogy ő azonnal küldjön neked 100 pengőt, ő ma kap pénzt, éppen ma, szerdán. De azt mondtam neki, azonnal fizesse be a postatakarékba, hogy te onnan kivehesd avval a csekkel, amit neked ajánlva elküldtem. A jövő héten másik százat fogsz kapni. Csak a pénzzel takarékoskodj, mert nincs, s innen nem tudok még magamról se gondoskodni. Az út, úgy látom, sokba fog kerülni, vigyázni kell. No, csókollak, Anna nénit is üdvözlöm. Elküldte-e a pénzét Kecskemétre, hogy kiváltsa, amit lehet, a zálogból? Csak legyetek jó barátságban, egymás nélkül nem tudtok úgyse semmire se menni. Egyáltalán, légy jó kislány. Hogy sikerült a vendégség? írd meg kedvesen. Címem az, ami a borítékra volt írva Kolozsvár <Hotel Savoy> Hotel Savoy Isten megáldjon, holnap újra írok. Miklós bácsit, Lívia nénit csókolom Apó Muskátlit eladni! 20 db muskátlit kell vinni Virág szomszédjának, Borbély Zoltánnénak. De szépeket. 377. MÓRICZ ZSIGMOND - ERDEI FERENCNEK [Kolozsvár, 1941. máj. 15.] Kedves Feri, csak most volt rá fejem, hogy egy kicsit végiggondoljam a kérdést, s ide mellékelem azt a 15 pontot, amit említettem. Ma este itt, Kolozsváron fel fogom olvasni ezeket. Attól függ, milyen humorban leszek előadás közben. Mindenesetre mindnyájunknak valamennyi pontot igen gondosan meg kell bírálnunk és a kereteket kijelölnünk. Ugyanezt küldöm most Jócsiknak is, hogy akik az ankétban részt vesznek, ezzel segítségére menjünk, hogy mit is gondolunk. A KN-t itt, Erdélyben komolyabban veszik, mint odahaza. Egyáltalán egyelőre az az érzésem, hogy még az erdélyiek inkább bíznak abban, hogy viták és megbeszélések is hozzájárulhatnak a fejlődéshez. Ez azonban nem zavarja azt a cikket, amit tőled várok: Mi legyen a programja annak a generációnak, amely a falukutatással korszakot irt be a magyar fejlődéstörténelem(be]1 248