Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

Segíts hozzá, hogy ne kelljen annyit írnom! Már az is nagy jótétemény volna, ha a Magyarországnál keresztül lehetne vinni, hogy adjanak egy szerződést ötszáz pengőről, s annyit írok, amennyi kell s amennyi hely van. Mert ez nagyon lehangoló, hogy c[s]ak az előlegem szaporodik. Igaz, ez nagy generozitás az Athenaeum részéről, de annál nagyobb felelősség. Még valamit a Kelet Népéről. Múlt évemet ez a vállalkozás igen megterhelte. De mégis kénytelen vagyok folytatni, mert ha az ember valamibe belemászott, állania kell a sarat, és vállalnia kell a felelősséget. Másképp az élet nem élet, s az ember nem ember. Most van egy kis fellendülés a lapocska körül, de persze év eleje van. Ujabb terheket nem vállalok, nem is vállalhatok, el nem adom, illetve át nem adom másnak, mert akkor más lenne a szelleme: s nekem itt az a feladato[m], hogy fiatal írókat neveljek Nektek, nagy vállalatoknak és kiadóknak és a hazának. Szeretettel üdvözöl igaz barátod Bp., 1941. II. 4. 334. BÁRDOSI NÉMETH JÁNOS - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Szombathely, 1941. febr. 5.] Szombathely, 1941. II. 5. Főszerkesztő Uram, kedves Zsiga Bátyám! Három hete az ágyat őrzöm, akkor hozta a posta a Kelet Népét, amelyből sajnálattal olvasom, hogy Zsiga Bátyám december 18. óta „ágylakó". Szeretném hinni, hogy Zsiga Bátyám betegsége is csak olyan téli nyavalya, ami minden esztendőben meglátogatja az embert. Gyógyulást kívánok! Egyebekben örömmel olvasom a Magyarországban írt cikkeit: Gyulai Pál aggságáról írt sorai igen megleptek. Rossz masina az ember, részleteiben kopik el. Igen ötletes a Kelet Népe új megosztása: irodalomra és politikára. Kettős szerepét tisztábban, élesebben tudja így kimutatni. Ezzel kapcsolatban - engedje meg Zsiga Bátyám —, hogy az irodalom tarisznyájába én is pottyanthassak egy-két „vasi" termést. Sajnálom, hogy a korábban felvetett gondolatot: egy Kelet Népe propaganda-estet olyan nehéz itt realizálni. Talán írtam már, hogy a Faludi Társaságból — ahol annak idején Zsiga Bátyám is fellépett - ősz Ivánnal együtt kiléptünk. A mi komoly irodalomért harcoló szándékunkat megölte a vidéki dilettantizmus halhatatlan szelleme és társadalmi szolidaritása. Pável Gusztit eléggé biztatom egy ilyen est megrendezésére — a Vasi Szemle rendezésében —, de ő most az egyetemi magántanárságával van elfoglalva. Talán a Kelet Népe konkrét felkérése elől nem tudna kibújni. Pedig jó lenne, ha Zsiga Bátyám és a Kelet Népe komoly szava ráébresztené a vasi koponyákat is azokra a komoly időkre, amelyben él—tesped ez a nép. Tessék egy lev .lapon Pavel Gusztit erre serkenteni. A szervezésben szívesen segédkezem.