Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

[Leányfalu, 1940. dec. 26-29.] Kedves Edgár, eddig csak a Nagy István kitűnő" cikke s az Asztalos István szintén kitűnő novellája ér­kezett meg. Ma jött — mert a levél három napon késett —, lázas fekvő vagyok, s ez nagyon le­hangol — itt a Kovács György cikke. Ennek örülök eddig legjobban, csak a cenzúra en­gedje. A kéziratot mindig őrizzétek meg másodpéldányban. A lapot viszont holnap tördeljük, ezért ezeket nem hozom, hanem a február l[-jei] számot Erdélynek fogom szentelni. Úgy látom, hogy a fiatal generációnak nevezetes dátuma a Vásárhelyi Találkozó. Nagyon jó volna, ha valaki ennek a rövid történetét és jelentőségét megírná. Molter Károlynak ma írtam, hogy egészségi állapotom miatt nem tudok utazni ezen a télen. Közben megkértem arra, hogy írja meg az erdélyi népek összeházasodásának képét... Molter arra kell, hogy a régi generáció is jelen legyen. Magyar—szász, magyar­román, magyar—székely vérségi kapcsolatok át meg áthálózzák Erdélyt, sokkal jobban, mint hasonló a magyar itthoni. Nálunk csak a dzsentri tartja nyilván az összevissza ro­konságot. Azt hiszem, ezt Molter jól meg tudná csinálni. írd meg neki (írtam neki, de te vagy a bizalmi), hogy legyen csak bátor és őszinte, s nagy szolgálatot tesz vele a kor tisztázásának. Még arra szeretnék valakitől választ kapni, hogy is van az, hogy Erdély annyira sze­gény. Folyton ezt hirdetik most. Kiadók nem mernek oda könyvet küldeni. Kereske­dők csak rosszakat mesélnek. Az erdélyi magyar okosabb, politikusabb és szervezettebb az itthoninál. Politikai okokon kívül mi az oka a nagy szegénységnek? A mozdulatlanság? Röghöz kötöttség? Kicsinyes gondolkodás? A nagyobb stíl hiánya? Szóval kultúrkérdés? Én a rádióelőadásom alapján világosabban akarom kifejteni azt a problémát, hogy amit erdélyi léleknek lehet mondani, az éppen a politikus magyar. Hogy Erdély népe századok óta több politikai iskolát végezhetett, mint az alföldi. Bocskai-probléma. Várom a cikkeket, és szeretettel köszöntelek. A január l[-jei] szám igen érdekes lesz Tolnai Lajos miatt. Az eltemetett, kiirtott és megszüntetett Tolnaiban megleltem a legnagyobb magyar regényírót. Majd ehhez is ké­rek hozzászólást. Marosvásárhelyen volt pap majdnem húsz évig. Miért űzték el? Igaz, borzalmas, amit a grófokról ír. Kovács György utánajárhat a Tolnai-emlékeknek. Nem ismerem még egymással való társas viszonyaitokat. Nincs Pesten valakitek, aki erre megtanítana? Utasítsd hozzám! Az újévi számból szívesen nyomatnék számodra példányokat, hogy mutatvány­számnak szétoszthasd. Táviratozd meg, mennyit? A nyomás hétfőn lesz, akkorra meg kellene kapnom a táviratot. 100 példányt mindenesetre nyomatok. Nagyon spórolnunk kell, makulatúrát nem csinálhatunk. A turulisták a saját egyetemi terjesztő szövetkezetüket ajánlották. Nem tudom, ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom