Cséve Anna szerk.: Babits Mihály kéziratai és levelezése (katalógus) I. (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 3. Budapest, 1993)
Cikkek, tanulmányok (Kelevéz Agnes)
1955. [DE MORTUIS NIHIL NISI BENE] — [1937. nov. 13. után] k 1 f. (verzó) — 182X225 mm — Autográf ceruzaírású fogalmazvány, töredék — Aláírás nélkül. Lelőhely: OSzK Fond III/1761/6. A rektón Cserépfalvi Imre gépírásos levele cégjelzéses papíron, 1937. nov. 13-i keltezéssel (5416. sz.). A Könyvről könyvre rovat De mortuis. c. alfejezetének (Ny. 1934. okt. 1.) átfogalmazása ismeretlen céllal. 1956. DIALEKTIKAI REGÉNY. (Drámai értekezések az emberiség üzelmeinek értékeléséről) — k [1904 eleje] 5 f. (1-4. f. rektó, verzó, 5. f. rektó) — 340X105 mm — Tintaírású tisztázat töredéke. Az 5. fólión a szöveg alatt autográf ceruzaírással: „Lombroso! Spinoza IV. 26. Beweis". — Aláírás nélkül. Lelőhely: OSzK Fond Hl/1494. DIE LITERATUR UND DER DIENST AM FRIEDEN — L. A békéről. 1957. DISPUTA — [1927. június] SI 1 f. (rektó) — 315X215 mm — Gépiratos tisztázat töredéke autográf ceruzaírású áthúzásokkal — Aláírás nélkül. Lelőhely: OSzK Fond Hl/1497. L. még: g2 (1958. sz). 1958. DISPUTA — [1927. június] g2 1 f. (rektó) — 315X215 mm — Gépiratos tisztázat indigós másolatának töredéke — Aláírás nélkül. Lelőhely: OSzK Fond III/1497. L. még: gi (1957. sz.). 1959. [DOSZTOJEVSZKIJ] — [1935. dec. 21. és 1936. jan. 8. között] k 1 f. (verzó) — 340X210 mm — Ceruzaírású fogalmazványtöredék, mely a Pascal gondolatai (2231. sz.) c. tanulmány gépiratos tisztázata 4. oldalának verzóján található. A töredék mellett szintén autográf ceruzaírással: „Pascal". — Aláírás nélkül. Lelőhely: OSzK Fond IH/1840. L. még: g (1960. sz.). 1960. [DOSZTOJEVSZKIJ] — [1935. dec. 21. és 1936. jan. 8. között] g 4 f. (rektó) — 340X210 mm — Gépiratos tisztázat indigós másolata. A 4. fólió verzóján autográf ceruzaírással: „Dosztojevszkij". — Aláírás nélkül. Lelőhely: OSzK Fond III/1499. A 3. fólió verzóján Török Sophie ceruzaírásával: „Mihály cikke Dosztojevszkijről". L. még: k (1959. sz.).