Cséve Anna szerk.: Babits Mihály kéziratai és levelezése (katalógus) I. (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 3. Budapest, 1993)
Útmutató a katalógus használatához (Kelevéz Ágnes — Láng József)
Az írás minősége, aláírás Katalógusunk minden esetben megadja, hogy az egyes kéziratok vagy levelek ceruza-, tinta- vagy gépírásúak-e. Ha a kéziraton vagy levélen található aláírás vagy más autográf rájegyzés az alapírásmódtól eltér, azt külön feltüntettük. A Babits-hagyatékban több olyan kézirat van, melyet eddig tévesen tulajdonítottak Babitsnak. Azok a versmásolatok, melyeket Komjáthy Aladár, az évek során baráttá vált újpesti tanítvány készített, (talán nem véletlenül) megtévesztésig hasonlítanak Babits autográf tisztázataira. Némelyik fólión magyarázatként ott van Török Sophie rájegyzése: „Ali kézírása", „Ali". A két íráskép annyira hasonló, hogy az egyik ilyen versre Török Sophie rájegyzése — „(Ali?)" — mellé Belia György oda is írta (véleményünk szerint tévesen): „Babits írása!!! Mind a három!!! Belia" (Nyári idill, OSzK Fond III/1728/17.). Ezeket a verskéziratokat nem írtuk le katalógusunkban: Aki a kékes égbe néz. OSzK Fond III/1969/26., Almok találgaiója mind a költő. OSzK Fond III/1969/59, Sáncokba vélünk megbékélt az Isten. OSzK Fond III/1969/112. Számot adunk viszont azoknak a költeményeknek a kéziratairól, amelyeken Babits autográf javítása vagy kiegészítése található, hiába Komjáthyé a másolat egésze: Ma újra csillagos, 802. sz.; Napszálltakor, 906. sz.; Nervus urbis, 931. sz.; Pargoletta, 1013. sz. Kényes problémakör azoknak a gépiratoknak a megítélése, melyeken nincs autográf javítás vagy rájegyzés. A papír és a betűtípus alapján viszonylagos biztonsággal el lehet különíteni Babits gépiratait Török Sophie másolataitól. Az előbbieket felvettük katalógusunkba (pl. olyan indigós másolat, melyen nem javított a költő), az utóbbiakat nem. Babits halála után Török Sophie különböző közlési szándékkal készített gépiratos másolatokat. Legtöbb a versmásolat. Ezeket az 1945-ben megjelent Babits Mihály összes művei című kötet számára készítette a sajtó alá rendezést végző özvegy. E másolatokat itt nem is soroljuk föl, hiszen valóban „kötetnyi" nem Babitstól származó gépiratról van szó. A cikkek, tanulmányok között is szép számmal vannak Török Sophie által készített gépiratok, melyeket ugyancsak nem vettünk fel katalógusunkba: Békekiáltvány. OSzK Fond III/1452/2., 3., 6., 7.; Emlék régi levelekről. OSzK Fond III/1537.; Kosztolányi-antológia bevezetése. OSzK Fond III/1467.; Kosztolányi Dezső. OSzK Fond III/1712.; L'art pour l'art. OSzK Fond III/1737.; Mit tegyen az író a háborúval szemben? OSzK Fond III/1452/4., 5.; Centenárium. OSzK Fond III/1479.; Előszó. A második ének. Hadjárat a semmibe. OSzK Fond III/2283. Külön csoportot alkotnak az erősen rongált papíron lévő, a Szeged és Vidékében megjelent cikkek gépiratai: ezek minden mástól eltérő, de egymáshoz hasonló módon, ismeretlen céllal, a filológiai pontosság igényével, valószínűleg még a költő életében készültek: A cifra nyomorúság. OSzK Fond III/1481.; Este az utcasarkon. OSzK Fond III/1553.; Hegedűs Pál. Az író és az olvasó. OSzK Fond III/1613.; Juhász Gyula versei. OSzK Fond III/1953/2.; Kiss József (Vezércikk). OSzK Fond III/1704.; Tália. OSzK Fond III/1892. Végül számos gépiratmásolat készült a Babits által, illetve neki írt levelekről, továbbá a Beszélgető füzetekről is. Miként a fentebb említettekről, katalógusunk számára ezekről sem készült leírás.
