Cséve Anna szerk.: Babits Mihály kéziratai és levelezése (katalógus) I. (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 3. Budapest, 1993)
Útmutató a katalógus használatához (Kelevéz Ágnes — Láng József)
létben: első felét 1906 tavaszán, március 25. előtt, a másodikat augusztus 18-án. Összesen harminc verset küldött barátja számára jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátva. Kosztolányi több elemzőén elismerő levél után hamarosan visszaküldte tulajdonosának a kötetnyi verskéziratot. 1908 őszén Osvát Ernő legendás egymondatos levelére (Tisztelt Uram, kérem küldje el nekem az összes müveit. Híve: Osvát Ernő) válaszként Babits, egyéb írásaival együtt, valószínűleg újra postára adta, immár egy nagyobb gyűjtemény részeként, kéziratát. A Kosztolányinak íródott levél így juthatott Osvát tulajdonába. A fóliókra ekkor, a Nyugat szerkesztése közben, kerülhettek Osvát apró betűs rájegyzései. Értékes versgyűjtemény az a kockás fedelű füzet is, melyet Iskolai füzet néven tart számon a szakirodalom (OSzK Fond III/2303., 1359. sz.). Babits 1936-tól 1939-ig ide jegyezte le futó gondolatait, játékosan keserű rímötleteit, itt kezdte el papírra vetni a Jónás könyvét, és itt formálta más, ekkor keletkezett nagy versét is. Egy további nevezetes kötet méretű kézirat szövege már megjelent nyomtatásban: Babits Mihály beszélgető"füzetei (S. a. r.: Belia György. Bp., 1980. I— IL). A dokumentum filológiai újdonságokat is tartalmazó leírását Melczer Tibor készítette el (2577a. sz.). Másik forrrásértékü feljegyzésegyüttes, melynek szintén csak formai leírását adjuk, a filozófus Szilasi Vilmosnak dedikált könyvekben található (OSzK Fond III/2357., 2330. és 2338. sz.). Barátsága megkülönböztető jeleként Babits első három verskötetében minden költemény mellé ceruzával odaírta vagy barátjának lediktálta a művek keletkezési adatait is. Az 1919 után külföldön élő Szilasi e köteteket — már a költő halála után — a Széchényi Könyvtárnak ajándékozta. Fontos adalék, hogy e jegyzeteket 1940-ben, amikor Babitsék meglátogatták Szilasit, a minden emléket szorgalmasan gyűjtögető Török Sophie lemásolta (OSzK Fond III/2197.); ez a szöveg szintén megjelent már nyomtatásban (Török Sophie Babitsról. S. a. r.: Téglás János. Bp., 1984.) A művek leírásánál a címek alatt az indexben a kéz-, illetve gépiratokat k és g betűvel, a lapkivágatot ny betűvel, a korrektúrát korr rövidítéssel jelöltük. Egyazon mű több kézirata vagy gépirata stb. esetén a rövidítésekhez társuló indexszám mutatja a keletkezési sorrendet. Ezen túlmenően a leírásokat is kronológiai sorba állítottuk: tehát ha a keletkezés körülményei azt tették szükségessé, akkor a ki után a gi következik, s csak ezt fogja követni a k2. Sok az olyan gépirat, melynek megvan az indigós másolata is. Ezekről két leírást adtunk, ha a két gépirat textológiai szempontból különbözik egymástól. Ha azonban egy 2 fóliós papír 1. és 2. fólióján a legcsekélyebb eltérés nélkül ugyanaz a szöveg található, akkor azt egy tételként vettük fel, s csupán jeleztük, hogy az egyik szöveg indigós másolata a másiknak. A távirat ugyan nem kézirat, leírása mégis szerepel katalógusunkban, de megkülönböztetett módon: nincs indexe, nincs feltüntetve mérete, írásmódja, a leírásban a lelőhely adatán kívül csak a dátumra, az aláírásra s az állapotra térünk ki. Címek, keltezés Amennyiben a kéziraton olvasható cím eltér a véglegestől, vagy a kéziraton egyáltalán nem szerepel cím, a kikövetkeztett, illetve pótolt címet szögletes zárójelbe tettük. Ezt követi a kéziraton feltüntett cím betűhív leírásban. Azonos című verseknél megkülönböztetésül közöltük a kezdősorokat is. A Levelezésnél hasonlóan 1:5
