Andor Csaba - Leblancné Kelemen Mária szerk.: Madách Imre kéziratai és levelezése (Katalógus) (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 2. Budapest, 1992)
Bevezetés
ahol nevek egyáltalán nem szerepelnek, vagy ahol (mert erre is van példa) két különböző női név kerül egy vers mellé. Ilyen és hasonló okok miatt az életrajzi források alapján történő találgatásokat mellőztük. Egészen speciális gondot jelentett a levelek keletkezési dátumának tisztázása. Már a látszólag pontos keltezést tartalmazó levelek is olykor félrevezetőnek bizonyultak, így pl. Madách Imre 1838. máj. 5-én édesanyjához írott levelében határozottan márc. 5-i keltezést írt. Ám a levélben szereplő, máj. 3-i eseményre való utalás, valamint a postai kézbesítésre vagy továbbításra utaló máj. 6-i jelzet arra engedett következtetni, hogy Madách két hónapot tévedett. Ezt a látszatra merész feltevést más körülmények is alátámasztani látszanak, amelyek egyöntetűen arra vallanak, hogy az 1838-as év bizonyos változásokat idézhetett elő Madách Imre életében, s ennek mindenekelőtt lélektani kísérőjelenségeit vehetjük tüzetesebben szemügyre. Két további sajátos elvetést találunk a szóban forgó év levelezésében. A nem sokkal későbbi, máj. 26-i levél címzése egyértelműen Madách Annának szól, jóllehet a megszólítás és a tartalom alapján id. Madách Imréné a valódi címzett. A december végi keltezetlen levelekből pedig kitűnik, hogy az egyik levelet címzés nélkül adta oda István szolgának Madách (a levélen csak id. Madách Imréné neve szerepel, de a cím s a továbbítás útvonala hiányzik). Ez utóbbi esetben két december végi levél sorrendjét a korábbi feltételezésekhez képest fel kellett cserélnünk, mivel éppen a címzés nélküli levélre való visszautalás teszi egyértelművé két levél sorrendjét. Máskor a keltezésnél a helyes olvasatot nem könnyű megtalálni. így Fráter Erzsébet egyik (Madách Imrének írt) levelét minden eddigi szövegkiadás és monográfia 1845. ápr. 21-re tette, s valóban lehet így is olvasni a dátumot. Az évszámban szereplő 4-es számjegy azonban kétségtelenné teszi, hogy a levél ápr. 4-én íródott; a kczlendület folytán a számjegy bal felső sarkában egy oda nem illő, felfelé irányuló vonás s a már szabályos folytatás együttesen olvasható kettesnek, a négyes áthúzott szára pedig egy attól látszólag független egyes számjegynek. Valójában azonban egyetlen négyes számjegyről van szó, amit nem csupán az évszámmal való egybevetés támaszt alá, de részben a József-napra történő utalás is, ami ilyenformán közelebb esik a levél keltezéséhez, mint ahogy azt eddig feltételeztük. A keltezéssel nem vagy csak hiányosan ellátott levelek esetében még bonyolultabb volt a keletkezés dátumának vagy legalább időrendjének megállapítása, s természetesen nem is minden esetben jártak sikerrel az ilyen jellegű próbálkozások. A függelékben közölt rajzok és festmények esetében nem csupán a keletkezés idejének meghatározása okozott gondot, bár olyankor, amikor nem volt keltezés, általában nem lehetett megalapozott feltételezéssel élni. (Néhányszor azonban kézenfekvőnek látszó következtetés segített: a Bódit ábrázoló rajz kapcsán pl. anyakönyvi bejegyzésekből megállapítható volt, hogy a szóban forgó plébános mettől meddig tartózkodott Alsósztregován, s ez adott - igaz, meglehetősen tág - határokat a rajz keltezéséhez.) Jóval nehezebb annak megállapítása, hogy a kép kit vagy mit ábrázol. Jónéhány alkalommal maga Madách, esetleg fia, Aladár cím vagy jegyzet (esetleg melléírás) formájában nyújt tájékoztatást a képen látható személyről vagy személyekről. De sokszor maga Madách Aladár is tanácstalan volt, a tájképrajzoknál pedig végképp nincs támpontunk. Hosszúnak ígérkező munka lesz a
